Így működik a propaganda Magyarországon

„Óvodásokat térdeltettek az aszfalton, tényleg mindenkinek elment az esze?”

„Aszfalton térdepeltették az óvodásokat.”

„Ha a te gyerekeddel, csinálnák mit tennél?”

Ilyen és ehhez hasonló cikkekkel, posztokkal és kommentekkel találkozhatott a gyanútlan Facebook fogyasztó, miután a reggeli kávéját elkészítvén komótosan elhelyezkedett a toalett békés magányában, hogy átolvassa micsoda csuda dolgok tartják izgalomban a belpesti kerületek szerkesztőségeiben tudatmódosító szereken, Starbuks lattén, vegán cézársalátán és 30 éves viszkin vegetáló újságíró kollégáit.

Pardon… Az újságírás – ahogyan a művészet, a humor, és így általában véve minden ezen a varázslatos kék bolygón – baloldali műfaj, úgyhogy ezennel vissza is vonom a kolléga szót. Természetesen nem vagyok méltó arra, hogy a kollégájuknak nevezhessem magam.

A szénát, élő gyereket, tehenet és tornatermet élőben még sosem látott, kócosan trendi, hipszter fiatalok a jelek szerint olyan idegállapotba jöttek egy Luca napi népszokástól, hogy először ijedtükben csuklani kezdtek, majd azonnal riadóláncot hoztak létre a sanyarú sorsú térdepeltetett gyerekek bemutatásának céljából.

Elképesztő sebességgel írták meg jajveszékelő cikkeiket. Forráskritikával nem éltek. A SZAKMA szabályaira fittyet hányva kezdték kalapálni vadonatúj, Gyuri bá’ mikróadományaiból vásárolt félmilliós MacBook laptopjaik billentyűzeteit.

Zárójel: Azon azért mindig jól szórakozóm, hogy ugyanezek nagyonszakmai nagyonújságírók, Havas Henrik ügyének elhallgatására, milyen mulatságos és Átlátszó mentségeket hoztak fel. Ha emlékeim nem csalnak, a szakma (újságíró-szakma) szabályaira hivatkoztak és arra, hogy nem tudták ellenőrizni a forrást. Érdekes… A csepregi, Luca napi kutyulással kapcsolatban nem voltak ilyen kis kényesek a vállizmok és újságíró-etika deficittel rendelkező fővárosi fiatalok. Zárójel bezárva.

A cikkek megszülettek és élesítésük után olyan karriert futottak be a közösségi médiában, mint Pumped Gabo méltatlanul híres tánca a Balaton Soundon.

(Nos, igen. Valahogy fel kellett tornászni azokat a kattintásszámokat, amik a Havas ügy meg-nem-írása után hiányként jelentkeztek.)

Talán az elmúlt hetek legtöbbet olvasott írásai lettek. Náluk. Nálunk a Havas ügy cikkei döntöttek rekordokat, no de arról nem írtak a híresen objektív ellenzéki watcdogok. Vagy ezt már mondtam volna?

Mindegy. Leírom még egyszer: A komplett ellenzéki sajtó 3 teljes napig elhallgatta Havas metooszagú ügyeit. Bocs…

A forráskritika és személyes tapasztalatok (friss levegő, korai kelés, locsolkodás, Luca szék készítés, kutyulás, szüretelés stb.) nélkül lejegyzett cikkek jótékony hatása miatt előbújtak a fotelforradamárok, a rettegők, a gyűlölködők, az okoskodók és ezen csoportok kombinációi, és olyan hisztérikus sipákolásba kezdtek a Facebookon, hogy a fejem belefájdult.

Volt ott kérem minden.

„Orbán fasiszta diktatúrája mínusz 40 fokban a mínusz 200 fokos aszfaltra térdepelteti szerencsétlen jóravaló gyereket.”

„Orbánnak most már tényleg elment az esze, hogy hatalmi tébolyában maga elé térdepelteti az ovisokat”

„Most már mindenki láthatja, hogy a gráci klinikáról szóló hírek igazak, Orbán elmebeteg. Mondtam én, hogy nyalogatja a száját. És cigány is, meg dagadt, de ez mellékes”

„Itt az ideje, hogy utcára menjünk és elsöpörjük ezt a tolvaj rezsimet, ami még a hatéveseket is így megalázza”

Napestig tudnám sorolni. Aki ma internet közelében volt, ugyanezekkel a mondatokkal találkozhatott. Az internet népe dühödt méhkasként rántott ki és lepte el közösségi médiát.

Az ellenzéki véleményvezérek úgy megfuttattak ezt a fake newst, hogy a Szentpétervári trollhadsereg is elismerően csettintett, és többen nyugdíjba mentek, mondván ők méltatlannak érzik magukat arra, hogy fake newst terjesztő trollkatonák legyenek a továbbiakban, hisz csak ugatják ezt a szakmát, lám magyar kollégáik náluk sokkal profibban csinálják.

És tényleg.

Mert elhülyülünk mi azon, hogy a belpesti és a Flórián téri szerkesztőségek rohadtmenő hipszterei életükben nem jártak még vidéken és ilyenformán valóban nem találkozhattak még úgynevezett népszokásokat gyakorló úgynevezett igazi vidéki emberekkel, akik korán kelnek, megetetik a jószágot, megpaskolják a ház és háziállatok őrzésre tartott Komondor borjúnyi fejét, lehúznak egy pálinkát, szüreti bálkor és megyei meccsek megtekintése után  időnként összeverik egymást, és a szomszéd falu férfiait, húsvétkor szexista módon 10 liternyi hideg vízzel nyakon öntik a lányokat, tavasszal busójárás apropóján ijesztgetik a gyerekeket és metoozák a hölgyeket, Luca napjának hajnalán pedig a gyerekeik szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígérnek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha nem kapnak ajándékot, valamint Luca széket is készítenek.

Elhülyülünk, elviccelődünk mi ezeken a szerencsétlen csapott vállú, tornából felmentett libsi propagandistákon. Inkább röhögünk rajtuk, mert az ember az egészsége érdekében inkább viccnek veszi, hogy ennyire hülyék.

Csak az van drága felebarátaim, hogy sajnos nem ennyire hülyék.

Pontosan tudják ők, ha máshogy nem is, de a Wikipédia segítségét igénybe véve, hogy azok kedves, mosolygós, büszkén szavaló kis csöppségek nem az elmebeteg Orbánbasi hatalmi tébolya miatt térdepeltek le a hatalomnak, hanem egy kedves, Luca napi népszokást mutattak be a Csepregi lakóknak.

Azt is pontosan tudják ugyanezek az alattomos hazug senkiháziak, hogy nem Orbán, nem Lázár, nem Kövér, nem Habonymészároslőrinc, de még csak nem is a Csepregi polgármester személyes parancsára lettek az aszfaltra térdepeltetve a cuki ovisok, hanem egy (talán) túlbuzgó óvónéni által. Tudják. Hogyne tudnánk.

Azzal is tökéletesen tisztában vannak, hogy amit csinálnak ellentmond a szakma, akarom mondani a SZAKMA szabályainak, de őrülten magasról leszarják.

Nekik ugyanis egy dolog számít. Hogy Orbán megbukjon. Mindenáron.

Akár úgy is, hogy lejáratnak egy komplett falut, akár úgy is, hogy ártatlan és produkciójukra láthatóan nagyon büszke ovisok képét használják fel. Hiszen ezeknek nem számít ilyenkor semmi. Nem számít, hogy nincs forrás, nem számít, hogy kiskorúak képét osztják meg a szüleik engedélye nélkül. Nem számít nekik, hogy ferdítenek, hogy hazudnak.

Tudják, hogy az „Orbán diktatúrája által letérdepeltett kisgyerekek” képei be fogják járni az egész magyar sajtót, elárasztják a Facebookot , és mibe, hogy holnap már a New York Tímes és a CNN vezető híre lesz.

Igen. Így működik a liberális propaganda Magyarországon.

Ez történik. A kigúnyolt libsi újságírók tudják, hogy mindent ki kell használni. Tudják, hogy minden szülő szíve azonnal megdobban, ha gyereket lát.

És teljesen mindegy, hogy azok a gyerekek mosolyognak, vidámak, büszkék, és jól láthatóan borzasztóan élvezik, hogy elmondhatják a kis mondókájukat, mindez nem számít.

A propagandistáknak legalábbis biztosan nem.

Ők lángokban akarják látni Budapestet, ők meg akarják buktatni a Fideszt. Szégyelljétek magatokat ti ott a 444-ben, a 24-nél, és a Nyugat.hu-nál. Átkozott, pofátlan propagandisták vagytok.