Független szakmai sajtó mostanában

 

 

  

Talán a tisztelt olvasó is érzékelte, a függetlenobjektív sajtó mintha picit elkezdett volna Homer Simpsonként visszasántikálni a buxusba, hogy onnan már értékelvű, a véleményét soha el nem rejtő, ezért Karácsony Gergely városvezetői kísérletét támogató szimpátiával figyelő médiaként bukkanjon elő. Persze egy jó Index, amiből nincs másik, ezt is elmagyarázza a szurkolói törzsbázisnak, akik ragaszkodnak a zsinórmérték öndefinícióhoz: ők nem azért „gondolkodnak így”, mert pénzt kapnak érte, hanem azért kapnak pénzt, mert „így gondolkodnak”. 

Nézzük, milyen címekkel és témákkal támadt az elmúlt hetekben a haladó média!

Álomváros csodapolgármestere – Egy szerethető ember nyomában jártunk

Ahogy Gergő ránk, a riporterekre nézett, abból rögtön tudtuk, ő nem csak beszél a független médiáról, hanem komolyan is gondolja. Elkötelezett a sajtószabadság ügyében, erre pénzt is fog áldozni, és ha a kerületek átveszik a programját, akkor végre dúskálni fogunk abban, ami nem csak a háborúhoz kell, hanem a független újságíráshoz is. A Ripost kitiltása Budapest köztereiről pedig elkerülhetetlen lépés a propaganda visszaszorítása érdekében, tulajdonképpen szomorú, hogy ilyen helyzetbe hozták, ilyen drasztikus lépések megtételére kényszerítették ezt az alapvetően jószívű férfit.

Milyen érzés csilingelő kétkerekűvel érkezni a városházára, aminek helyén nemsokára üde, friss zöld park szolgálja majd a városiakat?

Nagykép. Karácsony már most többet tett a klímaváltozás ellen, mint Tarlós, pedig mögötte nincs ott szövetségesként a kormány. Ami a kormánypártoknak csak egy vicc, az a főpolgármesternek a rémületes jövő, amibe ő nem hajlandó beletörődni, hanem bátran szembeszáll vele. Ugyan a Városháza előtti parkoló kinyitása és parkosítása még odébb van (rendeleteket kell elfogadni, ki kell írni a közbeszerzést, el kell végezni a munkát, át kell adni), de az már biztos, nem csak szándék, hanem akarat is van rá, és biztos, hogy sokkal szebb lesz, mint az a rusnya Városliget, ahol a romkocsma bezárása óta nem voltam, de biztos nagyon csúnya és betonsivár lett. 

Miért lehetetlen a Fidesz miatt légkondit szerelni Putyin metróiba?

A kampány és a városvezetés két különböző szakma – magyarázza el lapunknak a neves független szociológus és elemző, aki titokban benne volt Karácsony kampánycsapatában. Sajnos a metró légkondicionálása pénzbe kerül, a kormány pedig azzal bünteti a budapestieket, hogy nem hajlandó állni a számlát – erősítette meg portálunknak a CEU-n tanító neves közgazdász. A fővárosnak nincs mozgástere, a tömegközlekedés súlyosan alulfinanszírozott terület, ezért első lépésben a jegyek és bérletek árát kell rendezni, és ha a kormány nem ad azonnal pénzt Budapestnek, akkor Orbán miatt fognak megfőni az emberek jövő nyáron.

Egy vedlés őszinte története – így lett kollégánk és barátunk független újságíróból kerületi emeszpés!

Továbbra sem tartja magát politikusnak, ő csak egy civil, aki tenni akar a kerületért, ahol felnőtt, ahol házasodott, ahol a gyermekeit neveli. A képviselői munkáját is az az ősi, igazságkereső ösztön hatja át, amivel újságíróként naponta küzdött a hatalom által megnyomorgatott kisemberekért. Ex-kollégaként nagyon fontosnak tartja a kerületi lakosok objektív tájékoztatását, ezért a korábbi városvezetést kiszolgáló propagandisták helyett a korábbi munkahelyét jelentő szerkesztőségének már bizonyított tagjaira bízza, hogy valódi médiát csináljanak a kerületben, és csak szakmabeliként, hogy ellenőrizze, elég független-e, szeretne egy pillantást vetni a kerületi lapra, mielőtt az a nyomdába kerül.

Megírta a New York Times is, amit megírtunk nekik!

A hatalom fél, retteg, ezért erősödni fog a represszió, ami miatt mi félünk, rettegünk, de bátrak vagyunk, ellenállunk – olvashatjuk a hazánk nyomorúságára kíméletlenül rádöbbentő elemzést a New York Times hétvégi mellékletében. Szomorú, hogy már egy globális napilap is ennyit foglalkozik velünk, pedig azt sem tudják, merre van Magyarország a térképen. (Apróbetű: A NYT-ban megjelent cikket kollégánk írta, és a közös tulajdonosunk által képviselt, cikk- és témacserélős cégpolitika jegyében jelent meg.)

Szerelmem: Karácsony Gergely – Így lettem ennek a végre őszinte és szerethető mosolygós fiúnak a legnagyobb testi-lelki rajongója.

Marci szokásos heti publicisztikájában azt fejtegeti, milyen erős testi izgalom vett erőt rajta az első olyan sajtótájékoztatón, amit Karácsony Gergely már mint főpolgármester tartott. Lifttel jöttem fel az emeletre, de mégis lihegni kezdtem, amikor megláttam Gergőt a pulpitus mögött – kezdi Marci a ragyogó tollal megírt publicisztikáját, amiben arról is mesél, hogy tudta megtartani a távolságot a független újságírói és a kampánycsapatban végzett munkája között. „Reggelente végigkattintottam mindent, csak utána, mintegy véletlenül akadtam rá azokra az anyagokra, amiket én írtam a nemrég, csak a kampány miatt létrehozott blogokra. Amikor megírtam róluk a portálunkra az összefoglalókat, úgy tekintettem a saját anyagaimra, mintha más írta volna, ezzel tartottam magamat azokhoz az írott és íratlan szabályokhoz, amik kellenek ahhoz, hogy ne propagandista, hanem jó újságíró lehessek”

A legbátrabb és legkonstruktívabb politikai lépés, amit 2010 óta Orbán Magyarországán megléptek.

Az elemző értékeli Tarlós díszpolgári címét, amelyre Karácsony Gergely főpolgármester (<3) terjesztette fel. „Ha Tarlós átveszi, azzal elismeri, pont olyan szar főpolgármester volt, mint Demszky, ezzel pedig kihúzta a kormánypropaganda azon méregfogát, miszerint az eredmények összehasonlíthatóak lennének – nyilatkozta lapunknak objektíven az elemző, aki ugyan részese volt Karácsony kampányának, de ez semmit nem von le függetlenségéből.

(Folytatjuk.)