Fejezetek a propagandasajtó működéséből

 

 

  

Mióta Karácsony Gergely, Budapest teLjhatalú kormányzója az „Ön dönt: visít vagy vezet?” kérdésnél az elsőt jelölte meg helyes válaszként, szinte kilátástalan küzdelmet vívnak a függetlenobjektív újságírók. Erről lesz szó alább. 

Karácsony Gergely minden objektív mérce szerint hitványul végzi a dolgát – ha egyáltalán végzi. Napi elfoglaltsága mostanában kimerül a közösségi médiás picsogásban, ha meg éppen nem posztol, akkor a szerelmesen búgva kérdezgető Bíró Mariannak ad „interjút”, hogy az Index olvasói előtt se maradjon rejtve, hogy a főpolgármester egyszerűen tökéletes, olyan gondos gazda, hogy szemétől hízik a város. Egy kétmilliós metropolisz főpolgármesterétől ez édeskevés, de a függetlenobjektív sajtó úgy van Karácsony Gergellyel és a nehezen megszerzett pozíciójával, mint éhes kutya a csonttal: morogva őrzik.

Amilyen hülye ez a Gergely, ne irigyeljük a problémáikat!

Szóval alapesetben sem egyszerű a magyar politikatörténet legnagyobb semmirekellőjét épkézláb, cselekvőképes politikusnak hazudni, de veszélyhelyzet idején pláne nehéz.

Apropó: veszélyhelyzet. Budapesten már korábban veszélyhelyzet volt, hiszen Karácsony, a kampányban tett ígéretéhez tartva magát, első hivatali napján kihirdette a klímavészhelyzetet, amiből természetesen nem következett semmi érdemleges. Újságírói kérdésre akkor úgy hazudott, hogy a klímavészhelyzet át fogja hatni a Főváros működését, minden döntést ebből a szempontból vizsgálnak. Azóta is vizsgálnak, amihez rengeteg tanácsadót és bizottságot fizetnek a budapestiek, de szögezzük le, nem volt ismeretlen Karácsony Gergelynek a veszélyhelyzet alatti semmittevés, fél évnyi gyakorlatot szerzett benne.

A magát függetlennek és objektívnek hazudó cselédsajtónak az elmúlt hetekben két fővárosi történetet kellett úgy átkeretezni, hogy Karácsony Gergely szeplőtelen maradjon. Az egyik az elmulasztott cselekvésről és a hazudozásról szólt, a másik a haveroknak osztogatott pénzről. Az elhárítást mind a két esetben a „más is így csinálja, máshol is ez történik” alapon képzelték el, hiszen önmagában képtelenség lett volna ártatlanra suvickolni az ő Gergelyüket.

Az első feladatuk a Pesti úti idősotthonban kitört járvány kapcsán kitört hazugságcunami nyomainak eltakarítása volt, amihez a függetlenobjektív sajtó a sokszor bevált relativizáláshoz nyúlt. Egyazon pillanatban kezdték el ontani a „mindenhol ez van” tematikájú cikkeket a gyanútlan olvasóra, az írások közös nevezője pedig az volt, hogy a koronavírus sajátos tulajdonsága az, hogy idősotthonokra támad, nincs itt semmi látnivaló. Nyasszaföld-alsótól kezdve a messzi és hideg Sámiföldig hoztak példákat arra, hogy a leggondosabb fenntartó sem képes sehol megakadályozni a vírus otthonokba történő bejutását, nincs az a karantén, ami képes megállítani a járványt a kapunál. Nem túlzás, a 444-Index-24-HVG-tengely óráikat fegyelmezetten összehangolva, napokig öntötte a nemzetközi példákat az olvasóra. A sorok közötti tartalomnak és a cikkhez biggyesztett keretes írásoknak egy üzenete volt: Karácsony Gergely ártatlan, nem felelős semmiért, nem a fenntartót, hanem a vírust kell hibáztatni, de ha nagyon haragudni akarunk valakire, akkor ott van Orbán, aki nem adott tesztet.

Még fellélegezni sem volt idejük, amikor Karácsony Gergely, kihasználva, hogy a közgyűlés nem ül össze, egyszemélyi döntéssel megemelte a főváros cégvezetők fizetését. Természetesen a járványra hivatkozott, hiszen mivel is lehetne jobban kezelni a válságot, mint a haverjainak és a szövetségeseinek adott fizetésemeléssel. A függetlenobjektív sajtó persze érezte, hogy ezt, így, ebben a formában nem igazán lehet majd eladni a polgároknak, ezért a függetlenobjektív újságírók rögtön felfedezték, hogy az országgyűlési képviselők fizetése is emelkedett. Igaz, nem április közepén, hanem még március elején, ahogy a másfél éve elfogadott törvény rendelkezik erről, de a haladó sajtó most állt neki a képviselői fizetésekről cikkezni, azt üzenve az olvasóknak, hogy „hát, ilyenek ezek a politikusok”. Természetesen elegánsan elhallgatták, hogy a képviselői alapbért másfél éve határozták meg a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó bér háromszorosában, és a automatikus emelkedésre még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt, március elején került sor. Sőt, úgy írnak róla, mintha a döntés ma született volna. Mert „ilyenek ezek a politikusok”.

És ez csak az elmúlt másfél hét termése. És amekkora kretén ez a Karácsony Gergely, bőven lesz még munkájuk vele.