Célba ért az álhírek agymosása, a gyűlöletet szító propaganda

 

 

  

Mindannyian egy emberként aggódunk, mi lesz ha a hatalom gyűlöletpropagandája és az álhírek egyszer célba érnek. Eluralkodnak rajtunk az ördögi módszerek hatásai, teljesen eltorzítva csodálatosan őszinte, hiteles és szeretetben úszó világunkat, az őcsényi rettenetet megidézve pukkasztva ki azt a rózsaszínben játszó safe place buborékot, amire a Nap is csak mosolyogni képes.

Az emberek lassan alámerülnek a hatalom által számukra kiöntött gyűlölettengerben, és egy kitalált valósághoz idomulva, öntudatlanul is Gonosz szolgálatába állnak. Tetézi a bajt, hogy az igazidemokrata oldal lényegében tehetetlenül áll a jelenséggel szemben, hiszen az agresszív propaganda mindent túlharsog, és az emberek nemhogy nem tudják megkülönböztetni az igaz hírt a hazugtól, de már igényük sincs ilyesmire.

A szellemi kútmérgezésnek vannak egészen tréfás megjelenési formái, a legremekebb ezek közül az a megoldás, amikor a haladó skribler az úgynevezett utca emberének indulatait próbálja felkorbácsolni. Ennek a technikának van olyan kifinomult, még a Népszabadság olvasói, illetve munkáslevelező rovatából megörökölt módozata, mint mikor felháborodottan megosztjuk olvasóinkkal, hogy megint csökkent az árszínvonal. Kevésbé elegáns megoldásnak tekinthető, amikor a címben és a leadben mindközönségesen hazudunk, vagyis hát nem bontjuk ki az igazság minden szeletét, és kedélyesen elhallgatunk némi jelentéktelen apróságot.

Példának okáért azt, hogy a 10 éves zsidó kislányt Franciaországban verték meg, nem Magyarországon – ahogy azt az olvasók előre tudhatóan gondolták abból, hogy sem a címben, sem a bevezetőben nem szerepelt a helyszín.

Amióta a Jobbik rezsimváltó cicanéppárttá alakult át, doktor Miniszterelnök Úr pedig az izraeli miniszterelnökkel pajtáskodik, olyan nehéz rásütni az országra az antiszemita bélyeget, hogy efölötti elkeseredésükben még az izraeli miniszterelnöknek is képesek nekimenni egyesek; érthető, hogy minden apró alkalmat megbecsülnek. Ha Franciaországban történt, hát Franciaországban történt, legfeljebb nem írják oda, és aztán majd elégedetten figyelik, ahogy a cikkekre sosem kattintó Kissné Kovács Rozikák sóhajtoznak Magyarisztán basija, a gaz 0rbán által elszabadított indulatlavinán.

Akár paradigmaváltó is lehetne, hogy a migránsbűnözés-ügyekben eddig nem kifejezetten lelkes ATV címlapra tette a bántalmazott zsidó kislányt. Egy pillanatra azt hihetnénk, a haladó, független sajtó végre tollhegyre tűzi a migránsbűnözés tetten érhető epizódjait, de végül csalódnunk kell. A francia helyszín legalább a második bekezdésből kiderült, azt viszont végig nem sikerül megtudnunk, hogy kik az elkövetők. Vajon kik lehettek az elkövetők abban a Franciaországban, ahol mostanra félelemben élnek a zsidó közösségek, mert mindennaposak az ellenük intézett migráns muzulmán támadások? Bizony, az ATV hűséges kommentelői is feltették a kérdést, hogy miként tarthatnak ott 10 éves gyerekek, hogy pusztán zsidósága miatt bántalmazzák osztálytársukat. Ők ugyan az orbáni propaganda hatására céloztak, de valószínűbb, hogy a mohamedán háttér mégiscsak meghatározóbb szerepet játszik ebben a történetben. Sajnos az elkövetők kiléte nem derül ki még a hír forrásaként megjelölt Daily Mail cikkéből sem, az viszont igen, hogy az atrocitás Párizs 18. kerületében történt, ahol az EU-n kívüli (értsd: észak-afrikai arab és fekete-afrikai) bevándorlók csaknem a lakosság 20 százalékát teszik ki.

Annyira, de annyira szeretnénk megtudni, hogy kik és mivel heccelték fel a gyerekeket, akik elkövették a magyar progresszív olvasótábort mélységesen fölháborító támadást!