Eközben a fejlett nyugaton

Mint döglődő lovat rugdosni – gondolhatnánk – a választási kampány középpontjába került baloldali haláltusáról. Hogy ez így nem is igazán választás, jól látható a média megmondóembereinek kényszeredett témaválasztásain, amelyek jobb híján tudományfilozófiai értekezések arról, hogy ugye mi is az a választás tulajdonképpen, és miért kell választani, és miért van valami egyáltalán, miért nincs inkább semmi. El-elemezgetnek az új választási rendszer …

Mert. Mert ma Fodor Gábor bement Kálmán Olgához. Azért. És jött azzal, hogy az Összefogás kuplerája jobb, mint a fideszes kaszárnya. Konkrétan ezt mondta… Hát azért. Fodor Gábor elérte azt, hogy zúzzak ezerrel a békemenetes nénik közé, és totál magányosan meneteljek, lévén Piréz és Mongúz valószínűleg szarik az egészbe.  Mindenkinek, aki „bizonytalan, ám kicsit azért mégis jobbos” érzelmű ember, ajánlom …

Miben különbözik Mozambik, Taktaharkány és Budapest? Eltekintve attól, hogy Budapest bizonyos részein szebb a kilátás, abban, hogy míg az első kettőnek nincs metrója, addig Budapestnek most lesz meg a negyedik. Egyesek szerint ez egy hatalmas lépés, szerintem inkább érthetetlen. Persze a fejlődés jó, a fejlődés kívánatos, de az előbb említett településekhez képest még mindig három metróval előrébb járunk, így nem …

Ez egy felfordított világ. Annak megértéséhez, hogy miért az, álljon itt e kis bejegyzés. Olvasom ezeketa csodálatos, lenyűgöző sorokat. Egyszerűen nem bírom ki, hogy ne idézzek belőlük: „Én, mint 15-16 éves gyermek, ismertem a volt belügyminisztert. 1958 májusáig egy házban, egy emeleten laktunk. A ház és a környék lakói tisztelték, szerették a szerény, emberbarát, családjáért élő és politikai meggyőződéséért a konfrontációt …