Itt az ideje annak, hogy a Jobbik egyházi státuszt kapjon!

 

 

  

Politikatudományi hungarikum, amikor egy radikális párt nem mérsékeltebb lesz idővel, hanem szimplán megbolondul. Nemzeti agyérgörcs a kutyás-cicás arculat mögött.

Mindig jólértesült jobbikos olvasóink és az Alfahír majd jól leleplezi a Toronyházat, hogy ez a poszt pusztán Tapolca és a tavaszi időközi miatt íródott, a szerverünk meg fidesz-közeli, és ehhez mérten pakolgatja ide-oda a biteket. Erre csak azt tudjuk mondani, hogy Tapolca nem nálunk dől el, a Kuruc.info egyik backup szervere meg Izraelben van, aztán ez mégse látszik a szerkesztői gyakorlatukon. Szóval a mai jobbikozásnak csak annyi az apropója, hogy kovácsbéla-díjas anyaggal jelentkezett ma az Origo.hu, szépen összeszedték mit is kell tudni a Jobbik nem hivatalos vezetőképzőjeként működő Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémiáról és a Vonagábor körül gyülekező elmehagyottakról.

Jobbikos barátaim (igen, vannak olyanok is) már egy ideje mondogatták a hatodik sör környékén, hogy vannak bajok a Vonagabi körül. Hogy egyre érdekesebb alakokkal veszi körül magát, és nem az orosz-vonalról van szó. Fényevőkről, messiásokról, spiritual-bullshit kategóriás kultúrházas előadókról beszéltek, akik teljesen behülyítették az egykori nemzeti radikális történészhallgatót, aki aztán a szerb és paraszti származása ellenére Magyarország királyaként gondol magára a primordiális tradíció centrikus-ezoterikus elvei alapján.

Hogy mi?

Az eddig csak simán mélybunkó turbómagyaroknak tartott társaságtól nekem kicsit idegennek tűnik ez az obskúrus metafizikai baromság. Noha a rendszerváltozás környékén számtalan kisegyház, szekta és magányos őrült került elő, miután az állam álláspontja semlegességre váltott a népek mákonyától való félő óvás után, és komoly hallgatóság előtt beszélhettek nettó kóklerek arról, hogy nincs fájdalom, azt csak az orvosmaffia hiteti el az emberekkel. Elég, ha elképzelsz egy sárga dobozt és abba belerakod, akkor meg is szűnik. De a nemzeti vonaltól mindig távol álltak ezek. Annak ellenére, hogy akkoriban már kezdtek előkerülni az ősi magyar vallásról fantáziáló nyomorultak, akik szerint történelmünk valamennyi tragédiáját, így a 40 évnyi kommenizmust is, a katolikus hit felvétele okozta, a Csurka-féle radikális, budai, enyhén antiszemita értelmiséget teljesen elkerülték ezek a badarságok. Ők köztársaság-pártiak (Kossuth-címer, helló), nacionalisták, keresztények voltak és irodalmi estekre jártak beöltözős-íjászkodós sátrazások helyett.

Ezt a vonalat a talpasok hiánya és az identitás megteremtése miatt a Jobbik hamar bevonzotta, de hogy mainstream pártideológia legyen, azt nem sok egykori alapító gondolhatta az ELTE Politikaelmélet B szakjáról, ahol kicsi a világ alapon Szigetvári Viktorhoz jártak szemináriumra.

A valamikori nemzeti radikális pártot nem a választók megnyerésére kitalált, cukorba mártogatott, kutyás-cicás-kisgyerekes kampány nyírja éppen ki, hanem Vona Gábor könyvespolca és tanácsadói. Például az Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémia vezetője, Baranyi Tibor, akinek a nőket alacsonyabb rendűnek tartó véleménye még a legkisebb hülyeség. Azt le lehet annyival tudni, hogy nyilván nincs csaja, emiatt meg kissé frusztrált.

Okkultizmis, Osho-féle inspirációs facebook képeket idéző tudálékos semmitmondás, tradicionalista hagymáz bújik a mérsékeltre vett külcsín mögött.

Pedig, ha kicsit galamuszosra veszem a hangot, akkor egy európai értelemben vett, valódi radikális párt rettentően hiányzik a magyar politikai palettáról. Egy olyan, amelyik az európai civilizációs értékeket védi. Például azt, hogy nem akarjuk megölni a zsidókat vagy éppen a homokosokat, még akkor sem, ha magánemberként előítéleteink vannak velük szemben. Ilyen radikális párt a Pim Fortuyn Listája példának okáért, és ezzel nem azt akarom mondani, hogy Vona legyen buzi, hanem okkult hülyeségek helyett ez európai civilizációt kérje számon a cigányokon, ha már mindenképpen velük akar foglalkozni. Fürdés, munka, ilyesmi. Nem bonyolult.

A tengri vallást, a lóról nyilazást, Attila sírjának keresését meg hagyja meg az agyalágyultaknak, akik azért választásokon jók lesznek szórólapozni.