Valami nagyon nagy balhéra játszanak

Egy celeb számára a negatív hír is hír. Mindegy milyen formában, miről, csak szóljon. Nem úgy a politikában! Ahol bizony meredeken zuhan a népszerűség, ha – egy ex-miniszterelnököt idézve – „elkúrnak” valamit. Épp ezért tűnik első blikkre bődületes böszmeségnek Victor Ponta meghívása. Még akkor is, ha egész modern, mondjuk ki, amerikai-stílusban nyomták az öreg komcsik a kampányt. Ekkora hülyék lennének Ron Werberék? Aligha. Akkor vajon mi volt a célja a Ponta-parádénak?

Tagadhatatlan, hogy az elmúlt héten az ellenzéki bénázások uralták a közéleti diskurzust. Tagadhatatlan, hogy nem először lőttek politikai öngólt az önsorsrontó szocik. Tagadhatatlan, hogy közröhej tárgyává váltak a személyiségi és szerzői jogokat sértő, Ron Werber által komponált Magyarország Ma című kampányfilmjükkel.  Most meg idehívják a román miniszterelnököt évet értékelni? Nooormális?

Az egykori román ralibajnok, a plágiumügybe keveredő Ponta ezidáig nem éppen a magyar kisebbség barátjaként viselkedett Romániában. Többször kifejtette, hogy nem fogad el semmiféle autonómiatörekvést az erdélyi magyarok részéről. A székely zászlókkal kapcsolatban is világossá tette elutasító álláspontját. Most meg felszólal Budapesten, és történelmi megbékélésről beszél?  Bicskanyitogató! Aki ennyire rángatja a pofonfát, könnyen úgy jár, mint az egyszeri pesti, aki azt hitte a sófalvai kocsmában, hogy miután megnyerte a pálinkaversenyt már dirigálhat is. És azóta is tartozik egy élettel az utolsó pillanatban a késes legényeket feltartóztató barátjának…

Érthetően a Jobbik, néhány civilszervezet és a Békemenet is tüntetést szervezett Ponta ellen. Aztán az utóbbi titkosszolgálati információkra hivatkozva lemondta a megmozdulást. Nem véletlen. Attól tartottak ugyanis, hogy provokátorok fognak harcot, véres utcai jelenetet kezdeményezni a rendőrökkel, maszop-szimpatizánsokkal. Megjósolhatóan erőszakba torkollik majd a felvonulás, így könnyen hitelét vesztheti az eddig valóban békés civil kezdeményezés. 

De sem Ponta, sem az MSZP nem visszakozott. A román miniszterelnök jött és Mesterházyval barátkozott. Igaz, volt ott minden más, „mi szem szájnak ingere”. A szájhős nőgyűlölő Dopeman papa, az egyperces sztárocska: Gáspár Laci; és ezúttal nem az internacionáléra, hanem a Mátrix zenéjére bevonuló politikusok… Szóval dolgozik Ron Werber, látszik az amerikanizmus. A celeb-politizálás. Csak a nézők a régiek. A fogsorukkal játszadozó vén-komcsikat Ron Werber még nem tudta lecserélni. 

Mindezekből úgy tűnik, hogy az ellenzék, és itt nem a Jobbikra, hanem a Werber-Szigetvári tandemre, azaz  az MSZP-E14-koktélra gondolunk, ki akarja kényszeríteni az utcai erőszakot. Ha az utcán vér folyik, akkor ismét tele lehet hazudni Európát, hogy Magyarországon Orbán diktatúrát épít. Akkor tovább lehet riogatni az elbizonytalanodó polgárokat. Hisz pánikot lehet kelteni. Ez a fő célja az ellenzéknek. Ez a célja a két, egymással is versenyben lévő választási gurunak.

Másrészről máig piszkos foltként csúfítja a 2006-os rendőrterror az egész baloldali politikát. Egy kiprovokált rendőrségi erőszak ugyan nem mosná tisztára sem Gyurcsányt, sem a kormányában szocializálódott Bajnait, vagy Mesterházyt (egy tőröl fakadnak, mert abban a bizonyos „nyolc évben” alapozták meg mindannyian a politikai karrierjüket). De azért mégis: kissé kihúznák a máig velünk élő botrány méregfogát.

Szerencsére most sem sikerült. Hiába szerették volna, hogy az utca csatatérré változzon. Kicsit hőzöngtünk, nagyokat kiabáltunk, szidtuk a betegesen magyargyűlölő Ponta „oláh anyját”, de aztán nyugodtan hazasétáltunk. Majd holnap, fél négykor a székelyekkel, a román nagykövetség előtt. Méltóságteljesen. Az MSZP nemzetpolitikájáról pedig megmaradt a véleményünk…