A demokrácia kilencedik élete

Úúúúúú, alaptörvény módosítás történt mán megint! Immáron negyedszer, tehát szokás szerint megindult a verkli, és a magyar demokrácia halálának szaga lengte be az internetet, a nyomtatott sajtót, a tévéket és Kim Lane Scheppelét. Tegyük hozzá, nem először, így a tapasztalatok arra mutatnak, hogy ennek a fránya demokráciának kilenc élete van, mint a macskának, csak nem sikerül megölni. Ami az alaptörvény módosításban sokak szerint problémás, azt a Sólyom doktor elemezte. Namármost ennek a cikknek a megállapításai, mint oly sokszor az életben, szintén hordoznak ellentmondásokat. Ám erről majd máskor. Foglalkozzunk inkább a ballibákkal!

A szocialista párt a következő építő jellegű kritikát bírta hozzátenni az alaptörvény-módosításhoz: „az alaptörvény megváltoztatásának egyik célja, hogy a Fidesz mindenkin – így az alkotmánybírókon, a röghöz kötés ellen tiltakozó diákokon és a kampánylehetőségek korlátozásával az ellenzéken is – bosszút álljon.” Cizellált érvek, mély, kidolgozott bírálat, kapjunk a fejünkhöz, de rögtön. Ezt aztán megerősítették azzal, hogy nem vettek részt az ülésen, úgyhogy élünk a gyanúperrel, hogy nem is fogunk más érdemit hallani. Azért mégiscsak jó, hogy a szocik ilyen súlyos gondolatokat tudnak összehozni.

Az LMP-től sebeinek nyalogatása mellett az tellett ki, hogy „miközben a miniszterelnök szabadságharcot hirdet, annak örve alatt folyamatosan építi le a jogállamot”. Azt is kijelentették, hogy nem véletlen, hogy a kormányfő napirend előtti felszólalásában nem beszélt az alaptörvény negyedik módosításáról, ugyanis felszólalását “folyamatos hangulatkeltésre használta”. Aztán képeket is rajzolt az egyik szép bajuszú képviselőjük. Ha már ilyen iszonyúan képi világban élünk, akkor LMP-sen elképzelhetjük a Viktort, amint minden nap kimegy egy kis sapiban a fején, csákánnyal a kezében jogállamot bontani. Ezt aztán, ha LMP-sek és bajszosak is vagyunk, le is rajzolhatjuk. Ennek örüljünk teljes szívből, bár, ha van esetleg még valami sálunk, tarisznyánk, akkor rajzolhatunk valamilyen bicklit, meg egy kis árva bálnácskát, ha hiányzik, de ne legyünk telhetetlenek.

Lendületes kritikát fogalmazott meg a Párbeszéd Magyarországért, az LMP-cafat, idézem: “A néptől félj, ne Viktortól! Szavazz NEMMEL”. „Nem fogadták meg a tanácsunkat, elfogadták az alaptörvény negyedik módosítását. Arra kérünk mindenkit, vegyen részt – pártjelképeket otthon hagyva – a mai civil demonstráción” – ez is egy érdemi kritika, főleg úgy, hogy a Párbeszéd Magyarországért LMP-torzó minden, csak nem politikafüggetlen és civil, és sok mindenki hivatkozhat a népre, de speciel ők bajosan, ugyanis rájuk még senki sem szavazott. Bár azért nagyon látványosan mászkáltak a táblákkal a Parlamentben, úgyhogy most ismét örülhetünk. Hozzátehetjük még azt, hogy hozzájuk köthető fiatalok sokszor, nagyon komoly összhangban mondták el, hogy az alkotmány nem játék. Közöttük is főleg a szimpatikus melegjogi aktivista, az a Milán gyerek. Majd javasoljuk megkérdezni őt a legközlebbi feszten, mire is gondolt konkrétan, ha nagyon kíváncsiak vagyunk, bár félő, nem fog kiderülni.

Egyszóval, kedves, drága felvonulók, székházfoglalók, jánosozók, ülősztrájkolók, gördülő-éhségsztrájkolók, rettegők és önemésztők: könyörgünk, érveket, érveket, érveket! Hadd rettegjünk már mi is egy picit. Vagy az alkotmány mégis játék? Nektek…