Így lett Vargából is patás ördög

Itt az idő, lehet lendületes publicisztikákat írni végre valahára. Merthogy helyzet van. Az ország legfőbb kasszakulcsőrének személyében változás történt, így aztán lehet kombinálni, vélekedni, elméleti eszmefuttatni. Legelőször is Matolcsy miniszter, akit – jó elismerem, időnként meredek, pirospöttyös -beszólásai miatt vesszőfutásra ítélt a ballib média, elment jegybankelnökösködni. Asszem egy ujjunkon megszámolhatjuk, hány pozitív cikk jelent meg róla az utóbbi két évben! Csomagot – you know pekidzs – nem nagyon készíthetünk ebből. Azonban Varga miniszter úrról eddig mindig kedves, aranyos cikkek láttak napvilágot, vagy mondjuk rosszabb esetben tényszerűek. Eddig. Ám most beiktatták, így aztán elkezdtek megíródni a népszabó-hávégé-index-százhatvannyócas szentségtelen-négység címlapjain a kesergő, szenvedő epeömlések.

És beindult a verkli, hogy – jó, jó szeretjük, meg szemüveges, meg amúgy egy úriember, tök úgy néz ki, mint egy pénzügyminiszter, úgy beszél, mint egy pénzügyminiszter, nade mégis Orbánember, és különben, ha Orbánnak patája van, akkor van az neki is. Ha pedig patája van, akkor már ő maga is az ördög, a népnyúzó, a munkátkenyeret-elvevője. Tehát ő ellenség. Ha pedig ő ellenség, akkor leírjuk – gondolták ott a Szódában, vagy Friscóban és ittak még egy sört. (Bocsánat, nem általánosítok, lehet, hogy egyesek elszívtak egy vihihicces cigit.)

Van egy különösen kellemes sorcsokor, amit azóta is ízlelgetek, idézem: „Vargára csak azért nem bízhatnánk rá a biciklinket a kocsma előtt, mert nem jár arra, s biztos beengednénk őt legalább az előszobába, ha vadidegenként becsengetne. Tízből kilenc lányos anya ilyen vőről álmodozik. Ehhez képest katasztrofális pénzügyminiszter volt, aki nem éppen a magyarok, hanem kizárólag Orbán Viktor reményeit váltotta valóra.”

Hát ennél faragni sem lehetne szebbet. Most már meg lehet indulni ellene, mert ugyan szakember is, meg amúgy rendes fickó, de ha egyszer jön az ősellenség, akkor nincs vita. Orbánfasizmus jön. Ez a fickó is egy ilyen megtévedt fasiszta, tán még veszélyesebb, mint a többi, mert emberarca van neki. Sőt, még kellemetlenebb, mert a mindörökké tévedhetetlen Lengyel Laci (aki mostanában lassan már a pasukániszi forradalmi jogalkotással és polgárháborúval szeretné a gaz Fidesz okozta antijogállamiság gordiuszát kettécsapni) már nem lesz partiban vele, kénytelenek leszünk majd előhozni valamelyik vezérbikát, mondjuk a Bokrost.

A Bokrost, a nagy szakembert akarja az igaz balos. Hiszen aki igaz balos, az szakember, független, pártatlan. Bár az se jó, kicsit megkopott a szakember a Dibolya rigolyáin, akkor legyen az Offshore Oszkó. Vagy a ciprusi üzletekben és jegybankvezérkedésben megfáradt András. Nem is! Legyen a Gordon, mert az mindenhez ért, és akkor majd minden jó lesz, ismét béke lesz, meg móka és kacagás, munka, kenyér és vöröscsillag. Majd a Gordon ismét megoldja, addig meg míg rávesszük, megiszunk egy felest pacekba és beszól a Szanyi Tibi maszekba.

Istenem, hogy mennyire unalmasak ezek….

Művtöri órán azt tanultuk, hogy az ovális képkivágás az idillt jeleníti meg. Sajnos a Szódában meg a Friscóban szarnak az idillre