Amíg egy is van közülük, 56 nem ért célt!


Hogy miért is megyünk el egy óra múlva a Békemenetre? Hát nem a geil elnevezéséért az biztos. Azért a névért még sokáig kell csapkodnia a saját hátát szöges korbáccsal Bencsik Andrásnak… Azért megyünk el, mert amíg egy, de egy is a hatalom közelébe kerülhet KÖZÜLÜK, addig ez a meccs nincs lejátszva. 
Tegnap érkezett a szomorú hír, hogy öngyilkos lett Csorba Attila, akinek Gergényi Péter rendőrpirbékjei éppen hét évvel ezelőtt lőtték ki a szemét, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége, Bajnai Gordon kormánybiztossága és Mesterházy Attila, az akkori kormánypárt frakcióvezető-helyettesi vitézkedése idején. Csorba Attila fél szeme beteg volt, pont a jót lőtték ki. Úgy érezte, nem tud vakon élni. Tiszta szívből soha nem kért tőle bocsánatot a baloldal. És a többiektől sem. Tőlünk sem. Apró Antalért, Biszku Béláért, Rákosi Mátyásért, Kádár Jánosért. Az elrabolt, meggyalázott bő negyven évért. Meg a következő húszért. A hatodik koporsóért…
Ennek az országnak a becsületes, bátor része (vö.: máj) ötvenhét évvel ezelőtt megmutatta a világnak, hogy a zsarnokság legyőzhető. Ugyanennek az országnak a másik része (vö.: szar) lapult, sunyult, nyalt, vagy éppen húzta a ravaszt, a Kossuth téren, Mosonmagyaróváron és másutt. Sajnos nem sokat változott a világ. Megint ők vannak a másik oldalon. Pont ugyanők. Megint ők kaparnak a hatalomért. 
Ma nagy bulira készülnek. Ott lesz az egész szemkilövető, pénzlenyúló, Magyarország népét az unalomig hazugságokkal inzultáló maffia egy színpadon. Összetartoznak. A bülbülszavú Mesterházy, a stróman Bajnai és a veszett lelkű Gyurcsány. Jól is van ez így, nem kell tovább kertelni. Ők a sötét oldal. 
Szerencsére van másik oldal is. Ők, mi gyülekezünk nemsokára a Bem téren. Azért, hogy ezek, a pofánkba lövetők, az aljasok, a gyarmatosítók, elnyomók, megszállók pribékjei, a hazugok, a romlott lelkűek tűnjenek végre el! Hogy megmutassuk, csendben, Mansfeld Péter, Tóth Ilonka, Csorba Attila emléke előtt tisztelegve: mi vagyunk többen. Mi, akik a negyven, majd “az átmenet két zavaros évtizede után” végre tényleg egy szabad országban szeretnének élni. Indulok.

  Piréz Róbert

"A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel" Robert von Pirezewitz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük