Horváth Csaba, és a kitölthetetlen űr



Ámerikában találták ki, hogy a politikai bizalmi-index vizsgálatoknál, komolynak szánt társadalomtudományos mérések helyett egyetlen eldöntendő kérdésbe sűrítik egy adott személy hitelességével, tevékenységével kapcsolatos összes indikátort. Ez a klasszikus kérdés a “Venne tőle használt autót?” Mi Horváth Csabától nem vennénk. Most már nem is kell, hiszen hivatalosan kiszállt a nepperkedésből a főpolgármesterségért folyó ádáz ellenzéki küzdelemből. Egy esélytelen jelölttel kevesebb, egy gyurcsányi keverési lehetőséggel több. Amíg egymás lehámozásával foglalkoznak a sötét oldalon, addig nagy baj nincs.

Eddig nem is túl izgalmas a sztori (nem is lesz az!). Újabb nextgenemeszpés tűnt el a süllyesztőben – az ellenzéki megújulási metodikát ismerve – pár hónapra. Csak úgy kovácslászlósan. Visszajön majd ő is valahogy. Ami érdekes, hogy vele az ellenzéki oldal egyetlen ismert, Budapest-politikával azonosítható arca lépett le, szóval a nagy kérdés, hogy kit húznak elő a kalapból. Annyira nincs ugyanis senki fajsúlyos figura arrafelé, hogy amikor erről beszéltünk a Toronyházban, az “akkor ki?” kérdés után csak pislogtunk egymásra a mahagóni tárgyalóasztal körül. Piréz ugyan felvetette, hogy egy dobozba dobjuk be cetlire felírva a lehetséges alternatívákat, de ez se jött be. A doboz felbontása után hét üres cetlit találtunk, a nyolcadikra meg valaki faszt rajzolt. (Nekem egy pillanatra eszembe jutott Botka, de aztán beugrott, hogy ő Szeged, ami nem Budapest, viszont lassan komp jár át villamos jár át Hódmezővásárhelyről.)

Várhatóan hasonló lesz majd az őszi önki választások ellenzékre leadott szavazatainak megoszlása is.

(Konteo: Jávorbeni/Gordi és Gyuriferi azért golyózta ki Csabikát, hogy rákényszerítse az emeszpét egy még súlytalanabb “konszenzusos” jelölt előkaparására, aki aztán olyan megalázó vereséget szenved, hogy az emeszpé még tovább veszít a súlyából a dékával és az etizennéggyel szemben.)

Hogy miért lényegtelen mindez? Mert Tarlós ellen mindegy is, hogy ez a magát demokratikus ellenzéknek nevező valami kit is indít. Nem azért, mert Tarlós lett volna az elképzelhető főpolgármesterek legjobbika, hanem mert nincs kit. Pedig örülnénk neki. Hogy miért?

Részemről, mióta végleg elköltöztem a székesfővárosból a fasza pásztoridillbe, kábé hidegen hagy, hogy mi történik Budapesttel. Sosem voltam tősgyökeres arrafelé, szóval abban a pár évben, amíg ott éldegéltem, komoly érzelmi kötődés nem alakult ki bennem. (Én nem az a hülyegyerek vagyok, aki huszonévesen beköltözik, aztán pestibb akar lenni a pestinél.)  Amit észrevettem Bp-en abban a pár évben, hogy az ott lakóknak nagyjából semmi sem elég jó, semmi nem elég minőségi, nyugaton minden jobb.

Itt persze nem a külső kerületek lakóiról van szó, hisz ott szinte olyan, mintha valaki egy vidéki kisvárosban lakna. Minden szempontból. A nagykörúton belül az érdekes. 60 koncert egy este, 15 kiállítás párhuzamosan, minden hétvégén két ingyenes fesztivál, és éjfél után 1 kilométeres körzeten belül “csak” 18 kajálda és 100 kocsma van nyitva. És persze az utak, a közlekedés, a hardver alapvetően tökéletes állapotban van, munkát meg csak az nem talál, aki nem is akar igazán. Én közben a egyórás utamat a melóhelyemre 40 éve épített úton teszem meg egy 40 éves biciklin, negyvenedmagammal – télen-nyáron. De már csatornáztak tavaly…

Nekem, és még nagyjából másik 8 millió embernek annyiban érdekes a főpolgármester személye, hogy minél nagyobb balfasz kerül oda, annál jobb. Mi minden forintnak örülünk, amit nem sikerül a fejlesztési források közül Budapestre vinni.

  Piréz Róbert

"A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel" Robert von Pirezewitz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük