Az úgynevezett „Kitiltási-Gate” több kérdést is felvet. Pro és kontra hisznek, bíznak – és természetesen kombinálnak! A kormánypártiak azt, hogy semmi alapja és csupán függetlenországba beavatkoznak az amcsik; az ellenzékiek pedig abban, hogy ha már ők ilyen impotens módon politizáltak ez idáig, majd a Nagy Demokratikus Testvér kisegít a homokozóban a vödörért vívott harcban. Nagy a lila köd, de egy biztos: vagy valaki szépen kiprivatizálta az adóhatóságot; vagy nem történt az égvilágon semmi sem, csak Goodfriend teljesen alkalmatlan a munkájára. Vagy-vagy!
Ha az előbbi elmélet igaz, azaz kormányzati, illetve köztisztviselői szinten valakik korrumpáltatni akarták magukat amerikai üzletemberekkel, akkor bizony jogos elvárás, hogy kapjunk neveket és a bizonyítékokat. Az, hogy az Egyesült Államokban más törvények vannak, s ez alapján nem mondhatnak neveket – végtelenül cinikus érvelés! Egyrészről számtalan más olyan személyt ismerünk, akiket valamilyen bűncselekmény miatt kitiltottak az Egyesült Államokból az elmúlt években. Sőt! Nem egy esetben a nemzetközi sajtó is megírta ezeket. Például Hamid Aboutalepi nevű iráni ENSZ-nagykövetet, méghozzá idén áprilisban, mert kiderült, hogy tolmácsként együttműködött a teheráni amerikai nagykövetséget elfoglalókkal még harminc évvel ezelőtt. Vagy Igor Szecsin politikust, a Roszneft olajtársaság vezérét – nyílván a megromlott kapcsolatok miatt. De a legviccesebb sztori volt, mikor Luke Angelt, egy brit tinit, még 2010-ben azért tiltották ki, mert egy mocskolódó hangnemű e-mailt küldött Barack Obamának…
Tudom, nem feltétlenül ugyanazon elnöki proklamáció szerint tiltották ki a fentnevezett személyeket. De azért azzal érvelni, hogy a korrupció vélelme esetében nem lehet neveket mondani a törvények miatt, miközben egy szerencsétlen kamasz csávó piszkálódó levelezése nyilvános lehet (névvel, fényképpel, stb.) elég furcsának tűnik innen nézve.
Másrészről, ha valakik le akarták szedni a zsét egy amerikai nagyvállalatról, hogy cserébe mindenféle adóhatósági előnyt adjanak, annak nem kitiltás a megoldása, hanem feljelentés. Az meg nem volt. És ugye a korrupció elleni harc leghatékonyabb eszköze a nyilvánosság. Tehát? Nincs tehát…
Mint ahogy nincsenek nevek, nincsenek bizonyítékok sem.
Van helyette egy szánalmas mutogatás Horvát “ufófigyelő” András zöld aktájára, mint közismert tényre. Ha ennyi a “bizonyíték”, akkor Goodfriend nem csak alkalmatlan, hanem rendkívül könnyen megvezethető ember, és mint ilyen, kockázatot jelent az Egyesült Államok külpolitikájára nézve. Lehet ki kellene tiltania magát…
Ugyanis “ufófigyelő” András legfőbb megállapítása, ami alapján botoznak, az nem más, mint hogy az “áfa-csalások” csúcsán elhelyezkedő, abból hasznot húzó viszonteladókat nem vizsgálja senki és ez egyenlő bűnös összejátszás. Ha az, akkor viszont kőkeményen benne van az Európai Unió Bírósága, mivel az ő ítéletül alapján nem lehet büntetni a számla befogadóját, illetve korlátozni a cégek áfalevonását. Persze ehhez minimális rálátással kell lenni az európai adózásra, amivel se egy amerikai liberális, se egy egyszerű NAV-os irodista nem rendelkezik.
(Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy elnézve a fenti példákat, bizony nem igaz az a bugyuta ballib sajtómunkási érvelés, miszerint ilyen még ne történt volna EU, illetve NATO tag esetében. Mert történt – kedves Kálmán Olga! Hogy konkretizáljuk a korrupciós hálózatokat vizionáló és egyedi esetet emlegető okoskodók közül valakit.
Érdemes lenne ugyanakkor azon is elgondolkodnunk, hogy vajon van-e összefüggés a nemrégiben megbuktatott cseh kormány és a mostani vádak között. Történt ugyanis, hogy Petr Necas által vezetett kabinet, mikor a temelini atomerőmű felújítása ügyében döntéskényszerbe került; pontosabban el kellet döntenie azt, hogy egy orosz-cseh céggel köt-e szerződést, vagy a jenki Westinghouse társaságot választja, sokáig úgy tűnt, hogy az előbbi felé hajlik. Majd az amerikai titkosszolgálatok lelepleztek néhány olyan cseh kormányzati korrupciót, amelynek a fele sem állt végül meg, arra viszont elég volt, hogy idő előtt bukjon a kabinet. Az új ügyvezető kormány véleménye pedig ellentétes volt az ügyben: lefújták az atomerőmű felújítását.
Csak remélni tudjuk, hogy a most vélelmezett magyar kormányzat körüli korrupciós ügy lila köde nem takar hasonló célokat. És semmiképpen sem függ össze azzal a ténnyel, hogy a Paksi Atomerőmű felújítását az oroszok kapták meg. Mert ha így van, akkor az Egyesült Államoknak soha többé nem lesz joga demokráciából oktatni a világot!