Szociológusforradalom

 

 

  

Van egy nagyon dicséretes tulajdonsága az általunk is sokszor kikacagott, szidott, lenézett haladó médiának. Nevezetesen, hogy bátran mertek tüntetőket megszólaltatni tüntetés-vonulás közben az elmúlt pár nap nevezetes eseményei során. Óriási köszönet illeti ezért őket, csak így tovább!

Volt ugyanis egy jól észrevehető visszatérő elem a megszólaltatottak körében. Most jóindulatúan nem arra gondolunk, hogy a tüntetők körében feltűnően nagyszámú külföldi kisdiáknak csillogott a ceu-s szeme, hanem inkább abba, hogy a magyarul tudó külföldi ceu-s diákok jelentős része kezdett szociológiai jellegű értekezésekbe az Index kameráján keresztül ölükbe pottyant kivételes lehetőség keretében.

A szociológiáról márpedig tudni kell, hogy a bölcsészet”tudományok” közül is kirí.

Talán a valamire mégiscsak használható pszichológia mellett semmi más nem bírt felhalmozni ennyi felesleges közhelyet az elmúlt 100 éves virágzása során. A nagyhangú puzsérok paradicsoma ez, akik lényegében semmihez sem értve, de elképesztő magabiztossággal és hangerővel oktatják ki bármelyik szakterület képviselőjét. Létezik egy, a 100 év alatt kb. 50 panelből felépített tökéletes világuk, amelyben a káposzta, a kecske és a farkas együtt legelnek békésen a lila réteken. Pontosan ezt, az egyébként sosem létezett, és nagy biztonsággal kijelenthetően a jövőben sem létező világot kérik számon indulatosan a valóságon, amiért az merészel nem ilyen lenni.

A műfaj királya egyébként az az igazából filozófusnak mondott Tamás Gáspár Miklós, aki személyes kedvencemként, elképesztő olvasottsággal a 70 éve mögött képes volt a legképtelenebb baromságokat előadni a második világháborút érthetetlenül elvesztő francia hadseregről, amelynek nyernie kellett volna, hiszen létszámban nagyobb volt a németnél. Itt jön elő az a probléma, hogy bár a szociológusok elképesztően sokat olvasnak, és olvasottként hihetetlenül tájékozottnak gondolják magukat, sajnos rendszerint abba a tévedésbe esnek, hogy szintén szociológusok remekműveit lapozgatják. Ez a fajta szellemi autofellátorként saját farkába harapó kígyó pedig bizonyára biztosítja majd remek szórakozásunkat a közeljövőben is, ugyanis erre a magát végtelenül sokszínűnek és árnyaltnak gondoló belterjes világra csöppet sem jellemző a változás.

A panelekre visszatérve mindenkinek ajánlom, hogy következő alkalommal – mert nyilván lesz még – majd figyeljük meg az egyik ilyen kis bőrkabátos hülyegyerek újra és újra felröppentett sirámait. Benne lesz majd, hogy nem ilyen Fideszt akartak. Jónak indult, de hirtelen Közép-Ázsia felé vettük az irányt (benne lesz majd név szerint valamelyik helyi slágerországuk, pl. Azerbajdzsán vagy Türkmenisztán) és ő személy szerint sem engedheti meg, hogy a Fidesz kivezesse Európából ezt a kis viharvert nemzetet. Szó lesz majd a szolidaritás szörnyű hiányáról, amiért a nép nem jár velük tüntetni, hiszen hála a Fidesznek már felbomlottak a társadalmi szolidaritás legalapvetőbb formái is, mely egy egészségesen működő társadalomnak létfeltétele lenne (külön plusszpont jár az attribútum és princípium szavak használatáért a modoros kis majomnak!), de itt már mindenki csak önző egyén, és senki nem törődik a másik túl-túlórájának kérdésével, meg az MSZMP-s bírók nyugdíjban küldésének általános sztrájkkal történő meghiúsításával.

A legbájosabb ezekben a lúzerekben, hogy szociológusként, a népet és az emberi közösségeket kiválóan ismerő felkent tudományos főpapként mindig a lehető legnagyobb embermennyiséget kitevő, de valójában megfoghatatlan létformákra hivatkoznak. Ennek legfőképp az az oka, hogy egy zászlóaljat felállítani, pláne irányítani már képtelen lenne mindegyik. Illetve ennek is van egy nagyon alapvető, társadalmilag releváns oka, nevezetesen az, hogy ezek sose lesznek egy zászlóaljnyian.

Az én társadalmilag releváns kérdésem pedig az lenne, hogy hol voltatok ti április 8-án? Szavaztatok esetleg valakire? És kire, ha szabad érdeklődnöm? Megszámoljuk, és rögtön kiderül, hogy dönthettek-e majd fontos kérdésekben. 😉