OLAF jelentés – avagy visszanyalt a fagyi!

 

 

  

A metró beruházásról szóló OLAF jelentés politikai atombomba. Nem csupán az egykori maszop és szadesz piszkos ügyek ügyosztályának működésére utal és annak a sejtésnek az igazolására szolgál, hogy a fővárosi önkormányzat Demszky alatt gyakorlatilag a pártok holdudvarának kifizetőhelye volt, hanem jóval túlmutat a mezei korrupción. Voltaképp egy korszak jelképe lehet, amely a jelenre veti hosszú árnyékát.

Emlékszünk még Medgyessy Péter kijelentésére, miszerint az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel?

Nos, a kijelentés mögött valószínűleg az a sértettség is állhatott, amely Gyurcsány és az akkori szadesz puccsának tudható be. Mégis, egy jól irányzott célzás volt arra, hogy az akkora már leginkább csak Budapesten prosperáló liberálisok milyen módon viszonyultak a hatalomhoz, illetve hogy miképp csengették ki a lét a haveroknak.

A fagyi azonban visszanyalt szegény ostoba Medgyessy Péter esetében…

Mert bármennyire is igyekszik ma már azt a egyébként valós képet felidézni a nyilvánosság előtt, hogy ő igazából rosszban volt Demszkyvel, a budapesti szocikkal és leginkább Gyurcsánnyal, ráadásul a vélelmezetten törvénytelen esetek nagy része az ő megbuktatása után történtek meg, a későbbi üzleti szerepvállalásának is bőven köszönhetően mégiscsak őt említi meg név szerint az OLAF jelentés.

A rövid kitérő, vagy “útelágazás” után akkor nézzük meg azt, hogy miért is több ez az egész ügy, mint egy múltbéli, átlagos korrupció!

Fontos az a tény, hogy a jelentést nem a magyar ügyészség készítette. Szóval nem nagyon állja meg a helyét az a vád, hogy a csúnya és gonosz kormány önmaga alá gyűrte Polt Péter segítségével az ügyészséget, amely politikai megrendelésre készít vádiratokat az ellenfelek lejáratására. Még csak nem is a kormány rántott elő a varászcilinderéből egy kamuügyet, vagy egy régi sztorit a választások előtt egy évvel, jól időzítve, hanem az az Európai Unió csalás elleni hivatala készítette az egykori maszop-szadesz hatalomra nézve lesújtó jelentést, amely pontosan a ballibek által objektív igazodási iránytűként szolgált. Legalábbis ez idáig…

Ne felejtsük el, 2010 óta tucatnyi esetben szaladtak a ballib politikusok árulkodni az unió intézményeibe, hogy a Fidesznyik-kormány mennyire korrupt és milyen mocskos módon tiporja a szabadságjogokat. Például Paks 2 ügyben az OLAF felé is jelezték, hogy szerintük korrupt az Orbán-kormány. Tehát magasra szöktették az OLAF felé a bizalmi indexet saját híveik körében, erre jön az a bizonyos fagyi.

Mivel sokan hozzák most párhuzamba Simon Gábor ügyével az esetet, muszáj cáfolni a hasonlóságot.

Akkor ugyanis a szocik mondhatták azt, hogy csak egy emberük hibázott, de lemondott és visszafizeti az okozott kárt, így a párt végül is megtisztult. Az OLAF jelentés viszont hivatallal való visszaélésről (magyarul lopás!), nem teljesített munkákról (magyarul lopás!), szabálytalanul felhasznált uniós támogatásról (magyarul lopás!) szól, ahol azért nehéz elhinni azt, hogy csak Medgyessy Péter, vagy Demszky Gábor vett volna részt benne.

Habár Gyurcsány igyekszik mosni egyébként is patyolat tiszta kezeit, ha azt mondjuk, hogy ők hárman lettek volna csak benne, azt se volna hihető. Számos cég, közbeszerzés, pénzkifizetés van a jelentésben megjelölve. Ehhez alsó hangon is legalább két tucat ember kellett… De inkább több!

Most pedig olyan vizsgálat indulhat el bűnüldözési és politikai vonalon (vizsgálóbizottságok felállítása), amelyek feltárhatja a többi szereplőt is. És nem lepődnénk meg azon, ha ma is főszerepet játszó ellenzéki politikusok nevei kerülnének a vizsgálódás fókuszába. Puch László, cégein keresztül máris ott van például…

És ez még csak a kezdet! Az ügy esélyt ad(hat) végre az Orbán-kormány ez idáig elmaradt választási ígéretének teljesítésére, hogy itt bizony lesz elszámoltatás.

A szocik, egy rövid “béremelést mindenkinek” baloldali demagógiai kitérő után mégiscsak az Orbán-kormány vélelmezett “rendszerszintű” korrupciójára építették fel az elmúlt évek ellenzéki kommunikációját. Kicsit több mint egy évvel a választások előtt pedig, ezek után ezt nem igen lehet folytatni. Nem lenne túl hiteles. Sőt, inkább tűnik úgy, hogy abszurd módon hét év ellenzékiség után is védekező pozícióba kell helyezkedniük.

Van egy magyar mondás, ami most nagyon igaz a szocikra nézve: szegény embert az ág is húzza.

És végül pedig, azért is mutat túl a már valóban lejárt fideszes „elmúltnyolcévezésen” ez az ügy, mert a „büntetést”, ami valószínűleg lesz (most 59 milliárdról van szó!), mégiscsak ma kell kipengetni, illetve visszafizetni. Szóval a kormány és Tarlósék hülyék lennének azt mondani, hogy a felelősök keresése nélkül, minden rezdülés nélkül, fegyelmezetten kicsengetik ezt a nem kis összeget a költségvetésből.