100 éves az SZDSZ

 

 

  

Nagyon kedves, nagyon jóságos, nagyon öreg, nagyon tiszteletreméltó, és nagyon a mi drága nagypapánk. Na, ki lehet az? Persze, hogy az örökké előráncigált kedves SZDSZ-es nagyapó figurája lesz mai vizsgálatunk tárgya, aki már olyan öreg, hogy az első SZDSZ 133 napos országtombolásakor is a liberális világon volt, de magát az SZDSZ-t is sikerült túlélnie.

Nagyon öreg vagyok már, és ez lenne az első, még nem szóbeli közlésem feléd, amivel szeretném elnyerni a szimpátiádat. Ha néger lennék, én lennék Morgan Freeman. Ha fordítva öregednék, én lennék Benjamin Button, tehát alapvetően szimpatikusnak kell engem találnod, különben öreggyűlölő vagy, és az már majdnem olyan rossz, mintha mozgássérültfób pestisrácokos zugfirkász lennél.

Szóval, ha nem akarsz tüntetést a házad elé, meg rengeteg facebookos kommentet, akkor tarts engem szimpatikusnak és ártalmatlannak, te rohadék!

A nagyon öreg és nagyon fiatal emberek eredendően mind ártatlanok, és az általuk jelképezett politikai erőt is annak kell tekintened, különben egy rohadt náci leszel. A legjobb példa erre Kovács Pisti, és én, a jóságos öreg SZDSZ-es bácsi vagyok az ő kedves nagypapája. Rosszul mondtam, én igazából kedves mindnyájatok kedves nagypapája vagyok. Az egész országé.

Az országé, ami amúgy szar hely. Egy szar kis öntudatos nép szar kis országa, de én, a kedves nagypapa egy kicsit jobb hellyé varázsolom. Én egy olyan kis kedves nagyapó vagyok, ami mostanában maximum Uruguayban volt az ország élén.

Szeress, kedvelj, imádj, mert másnak látszom, mint egy átlagos politikus!

Ahogy említettem, nagyon öreg vagyok, és ez az öregség automatikusan megszentel mindent. Igaz, én is pénzből élek, de kíméletlen vén spekuláns helyett leszel szíves engem szépkorú filantrópnak nevezni, még akkor is, ha kommunista portált szerkesztgetsz. A korom egyszerűen megszentel és ártatlanná tesz, hiszen az idős emberek alapvetően nem lehetnek bűnösök. Kivétel természetesen Képíró Sándor meg Csatáry Laci bácsi, akit én személyesen kerepeltem halálra a bejárati ajtaja előtt, mert nácikkal nem tehetünk kivételt!

Mi az, hogy most nem lehetek díszpolgár Budapest összes kerületében? Hogy képzeled te ezt?

Én voltam az, aki lefordította neked azt a nyálas angol szart, meg metszési tanácsot adott korai tavaszi fagyokra. Emlékezz! Jó, az most lényegtelen, hogy én szolgáltam ki annak idején a nálam sokkal okosabb SZDSZ-es párttársaim igényeit, meg mindent aláírtam nekik szó és ellenvélemény nélkül. Nyomogattam a gombokat odabent, ahogy ők parancsolták, de most nem ez a kérdés! Az a lényeg, hogy én vagyok a kedves SZDSZ-es bácsi, aki mindent megkap, amit akar, mert neki ez jár! Megmondták, megígérték!

Milyen kár, hogy a régi jó dolgokból (eszdéeszes hitbizományiként kezelt köztévéből, békávéból) már nem maradt semmi, amit kilophatnánk és horvát nyaralónkká építhetnénk! 🙁
Milyen szép kor is volt, amikor mi még mi határozhattunk meg mindent. Arany évei voltak ennek a bűnös kis nyomi balkáni népnek.

Pontosabban nekik nem, de nekünk, az elitjüknek!

Akkor még elégedett volt velünk a külföldi, és ez egy magamfajta világlátott értelmiséginek sokkal nagyobb elismerés, mint holmi buta vidéki szavazókörök eredményei.

Na, de öregemberként kicsit elkalandoztam. A lényeg az, hogy add vissza a hatalmamat, te rohadék! 

Engem gyerekkorom óta arra kondicionáltak, hogy sokkal kiválóbb vagyok a fajtádnál. Az nem lehet, hogy 40+20 évig ÉN meg az államvédelmis édesapám mondtuk meg itt neked mindent, és ez az utóbbi 10 évben csak úgy hirtelen szertefoszlik. Nem veheted el tőlem! Az a hatalom az enyém, keményen megdolgoztam érte. Még a Sátánnal is folytattam szexuális viszonyt, hogy okkult szertartás keretében elkövetett nászunk után kihordjam a kis tojását. Ezek után kaptam tőle nászajándékba azt az ígéretet. hogy élethosszig ÉN mondhatom meg meg, kiből lesz ebben a szar kis országban Valaki!

…

Na, Róbert Gida! Szögeld vissza nyugodtan Füles farkát! Ahogy egyre öregebb, mindig ilyen hisztirohamai vannak, de valójában már tényleg csak egy kivénhedt plüssfigura, amivel egyik fiatal gyerek se akar már játszani.