Trump-korszak I.

 

 

  

Trump győzelme izgalmas energiákat szabadított fel a Világban, és ennek következményei még csak sejthetőek. Két hét sem telt el a beiktatás óta, két dolog azonban látható: a liberálisok totálisan kikészültek a Fejlett Nyugaton, és kb. ez az egyetlen vitathatatlanul pozitív hozománya POTUS-nak.

A történelem sok tekintetben ismétli önmagát. Orbánisztán ezúttal magyarázó pont, USA-ban körülbelül most, 2017-ben játszódik le az, ami nálunk 2010-ben kezdődött a gyászmunka helyett látványos sértődésekbe menekülő ellenzékkel és “civilekkel”. Bár Amerikában kicsit rosszabb a helyzet, a politikai ésszerűséget és a tényeken inneni világot messze maga mögött hagyó, a vulgármarxista liberalizmust minden lehetséges módon túltoló társaság utolsó hónapjai ott, a fejlett nyugat legnyugatibb és legfejlettebb országában úgy néznek ki, mint egy Monty Python skeccs, miután átesett a Hruscsov-éra kulturális bizottságának cenzúráján.

A nemzetközi bal viselkedése végleg megmutatta, hogy a jóízű, „ilyen is csak Magyarisztánban történhet, bezzeg a fejlett nyugaton” kezdetű mondatok hosszú időre elvesztették érvényességüket.

Az „ilyen undok bizánci rezsim is csak itt épülhet” vádra ezentúl mindig ott van Trump. Mi is csak kétkedve hittük, hogy a fékek és egyensúlyok liberális tam-tamját ütemre verő, NGO-kkal a Világpolitikát diktáló Amerikában egy ilyen figura valaha hatalomra kerülhet. Megtette. És ugyanazt látjuk ott, ami itt is volt, azzal a különbséggel, hogy egy óceánnal odébb nem a sajtószabadságért menetelnek ezúttal egymillióan, keresve a Librális Szent Ügy momentumait, hanem az állítólagosan puncimarkolászással és abortuszellenes rendeletekkel megtiport női jogokért.

Ez a valóságban azt takarja, hogy szemmel láthatóan borzalmasan fáj a baloldalnak, ha esetleg nem adhatnak el alkatrésznek 9 hónapos újszülötteket a Planned Parenthoodnál. És talán egy kicsit abbeli jogaik meg lesznek vagdalva, mely alapján iparágat építettek arra, hogy az abortált magzatokból kozmetikai termékek legyenek.

Ehhez természetesen összeszedték Amerika legnagyobb ribancait, mint például a pinavakaró szupersztárok legismertebb példányát, Lady Gagát és a riasztó boszorkánnyá szottyadt Madonnát, hogy szemforgatva üvöltsenek szexizmust és mysogyniát kibuggyanó csöcsökkel és pinasapkával a fejükön.

Jól van. Rendben. Javaslom ezúttal a pinasapka bevezetését Magyarisztánban is, mert minden pénzt megadnék egy Gulyás Marci and The Krétakörs koncertért, ahogy pinasapkában csapatják NDK-s minimálra egy kamionon az Andrássyn egymillió nőként.

Hála a Jóistennek, hogy a liberális retardáció még nem tart ezen a szinten itthon.

De ne tagadjuk el őszinte törekvésüket rá. Nekünk Fekete Nővér, odaát meg Madonna, itt Pukli-revolution, ott meg tulajdonképp 300 ezer fős egymillió. Nem is lehet tudni ezek után, ki kezdte a számháborút a beiktatási tömeg kapcsán, hisz a másik téma most az, hogy több agyatlan zombi tapsikolt 2009-ben a leköszönt házinégernek, mint idén a narancsfejű szőkelovagnak.

Akárhogy is: Trump viselkedése nem utal felnőtt, pláne nem egy 70 éves felnőtt férfi viselkedésére. Nagyon úgy tűnik, nem csak a liberálisok képesek az infantilis hisztire, hanem mindnyájunk kedvenc Tourette-szindrómás nagybácsija is képes asztalt borogatni, ha a sajtó (aki amúgy utálja) kedvezőtlen színben számol be az ő beszédéről. Ez pedig nem csak arról szól, hogy foghíjas volt a grund, amikor Apu elmondta a kis beköszönőjét.

Az MSNBC nemes egyszerűséggel Hitlerhez hasonlította főműsoridőben, bár objektíve nézve sokkal inkább volt egy amerikai konzervatív, klasszikus izolacionista, az országot újraiparosítani és kapitalista módon a vállalkozások (KKV-szektor) révén felvirágoztatni kívánó elnök beszéde.

Mindegy, mert már ez is sok a libbantaknak.

Útjukat halálsikolyok, ruhatépések, megafonos Madonnák, Angela Davisek. Tényleg, senkinek sem tűnik fel, hogy gyermekkorunk kedvenc amcsikomcsija öregségére még leszbikus is lett, hogy maradhasson a progresszió oldalán? Már csak az hiányzik, hogy hidzsábot öltsön, és a haladás iránya egy mellénybomba irányában teljesedjen ki végül.

Felborogatott autók, szeméthegyek, betört kirakatok, kifosztott boltok: így győzedelmeskedik a liberális szeretet Trump gyűlölete fölött. Az egyik legszebb momentum ebben a zsebforradalomban kétségtelenül a muszlim migráns limójának felgyújtása volt, valamint az, ahogy Shia LaBeuf konkrétan elvert egy hazafele szállingózó trumpstert, a letartóztatása pedig világszerte további hisztériát váltott ki.

A „lovetrumpshate” szlogen tehát erősen kihívásokkal küszködik, hisz nem kell ahhoz különösebben éles szem, hogy az ember lássa, a hatalmas népmozgalom mögött ott is a Soros által 2500 dolláros hetidíjjal lefizetett álcivilek szervezkednek, amiről – kevéssé ironikus módon – épp a New York Timesban értekezik a női menet egyik főszervezője.

Micsoda meglepetés, micsoda újdonság, mintha itt jóbarátunk Goodfriend nem épp pont ugyanezt tolta volna a Hinterlandban.

Ukrajna kapcsán több, itt kevesebb sikerrel. Ukrajnában ugyanis nem volt erős államhatalom, amivel szemben ne lett volna ez elég. Ott a majdanozás működött, frankón taszítva egy hatalmas országot testvérháborúba és véve el 25 évet annak fejlődéséből. Nem is említve az ukrán nép híresen békés természetét, aminek révén az ottani szembenálló felek nem értetlenkedő fejcsóválással konstatálták, ahogy a civilukránok autókat égetnek, hanem faszán elkezdték szétverni egymás fejét ezen a vonalon haladva.

Itt a Viktoriánus Vadkeleten sem elég támogatás, sem elég erő nem volt ehhez – szerencsére. Arról nem beszélve arról, hogy a mi liberális bájgúnárunk, Bajnai Gordon imázsának feltelepítése – köszönhetően Ferenc testvérnek – túl későn indult, majd azután sem sikerült.

Magyarország egyszerűen nem volt vevő a Hungarotrudeau-ra, ergó nem is jött össze, pedig volt Occupy alapon szervezett „college liberal” HaHa, amiről nem tudom, hogy egyáltalán létezik-e még. De volt itt Egymillióan a sajtószabadságért, akik aztán párttá szerveződve az Együtt-PM nevű mókás gittegyletté álltak össze, hogy mára ők se létezzenek.

Mindez persze nem gátolja meg ugyanazt a társaságot, hogy ugyanazt a forgatókönyvet, amivel már tízszer rábaszott, tizenegyedszerre ne épp otthon, Trump ellen vesse be.

Ennyit a hatalmas innovatív kreativitásról, ami csak úgy pezseg ugye a baloldalon.

Ez a múlt, Trumpnak meg a jövő, azzal a különbséggel, hogy trockista értelemben vett permanens majdanozáshoz Amerikában pénzből és hasznos idiótából is mérhetetlenül több kell. Simán lehet, hogy mivel minden pénz Amerikában van, így lesz is elég zsé ahhoz, hogy megnyerjék ezt a háborút Trump ellen, pláne, ha továbbra sem tér észhez, és megmarad a kampányban is tapasztalt kicsinyes trollkodás mellett.