Mindenkinek olyan hős jut, amilyet érdemel!

 

 

  

Örömhír az örömhír. Végre megint pénzhez és szerződéshez jutott a San Francisco 49ers és az NFL valaha volt leggyengébb irányítója, a gecibuta, fakezű, futáshoz az egyetem óta lusta Colin Kaepernick (jó, ebben volt némi túlzás), aki úgy búcsúzott csapatától, hogy egy nyert meccsel fejezték be az alapszakaszt, majd kitalálta, hogy igazából a négersége miatt szabadultak meg tőle (ebben viszont semmi túlzás nem volt). Egy olyan ligában, ahol a játékosok nagyobb arányban feketék, mint Kaepernick…

Sajnos ő ugyanis csak félig az, ha pedig eltekintünk a haladó genderészek legjobban gyűlölt tudományától, a biológiától, akkor társadalmilag annyi köze van a négerekhez, hogy 19 éves fehér édesanyát egy izgalmas, de nem túl átgondolt éjszaka után teherbe ejtette néger biológiai apja. A kis Colint ezután örökbeadta egy fehér házaspárnak, akiknél társadalmilag fehérként nevelkedett egy habfehér államban. Itt a négerek aránya a félelmetes, 1,86%-ot is elérte, ami sajnos kevés ahhoz, hogy gettóba tömörülve bűnözhessenek, hogy aztán szó nélkül lelőjék őket a fehér rendőrök, így túl sok elnyomásban nem lehetett része. Később átköltöztek a kaliforniai Turlockba, ahol ez a szám 1,43%-ra esett vissza, és így még kevesebb lehetőségük nyílt rendőri túlkapás közben szelfizni. A karamell kisfiú tehát néger bűnözőket az MTV-n meg a rapalbumok borítóin látott csupán. Az életben – körös-körül amerre csak nézett – csupa-csupa fehér volt minden, őt pedig szerették, dédelgették.

Colin nem adta fel, és a sportokban gyerekként tehetséges fiút tárt karokkal várták különféle amerikai egyetemek. Furcsa okból kifolyólag ő a nevadait választotta, amely az állam egyik jelentős városában, Renoban található. A feketék létszáma itt már majdnem eléri a bűvös 3%-ot, de egy tizeddel még így is alatta marad. Sajnos viszont ezek a tesók se az egyetem campusán négerkednek, így a legenda szerint amikor Colin megalapította az egyetem elnyomott feketéinek szervezetét, abban az elnöki cím mellett ő maga volt a teljes tagság.

Vagyis hát az ő fele…

A sikeresnek nevezhető egyetemi futballévek után (oda elég, ha valaki futni tud) 2011-ben előkelő, 36. helyen draftolta az NFL-es San Fransisco 49-ers csapata, ahol szintén nem nyílt túl sok lehetősége az elnyomódásra, hiszen a szivárványállam szivárványvárosában élt. Eseménytelen újoncéve után a másodév felétől kezdő irányító lett, a rájátszásban pedig Super Bowlba vezette csapatát, amelyet azonban elbuktak. A harmadik szezonja hasonlóan jól sikerült, a későbbi Seattle Seahawks ellen az utolsó pillanatokig versenyben voltak a döntőbe jutásért, nem csoda, hogy új szerződésében 126 milliót tudott leakasztani csapatáról, amely azonban a speciális premizálási rendszer miatt jórészt teljesítményhez volt kötve, és csak 13 millió volt garantált belőle.

Sajnos itt kezdődtek Colin problémái, mert teljesítmény… Hát az bizony nem nagyon volt innentől.

Először nem kerültek rájátszásba, majd ő nem került a kezdőbe, végül már a csapatba se. Új edző jött, akivel közösen sikerült megvalósítania azt a legendás idényt, amiért minden 49-ers-t utáló szurkoló azóta is hálás (a csapat nevét 1-9ers-é változtatva, utalva ezzel az 1 győzelem – 9 vereséges mérlegükre). Colin itt kezdte érezni, hogy többé felesleges a futballra koncentrálnia, inkább ismét visszatért ahhoz, hogy ő tulajdonképpen néger. (Egy olyan sportágban lett ő elnyomott néger, ahol a feketéket már akkor tisztelet, szeretet és megbecsülés övezte, amikor hétköznapi tesóiknak még hátra kellett ülniük a buszon…)

Kitalálta a himnusz közbeni letérdelést, ami kiváló figyelemfelhívó volt az „andzséladéviszfrizuráját” büszkén villogtató műmájer pályafutásában. Sajnos a rossz példa ragadós, ezért a többi néger is igen gyorsan átvette a térdeplős tiltakozási formát, Colin azonban nem érte be ennyivel. Elkezdte körülajvékolni a médiát azzal, hogy őt tulajdonképpen négersége miatt üldözik, a csapatok tulajdonosai pedig összebeszéltek, hogy hozzá hasonló négereket nem szabad alkalmazni, ezért nem talál sehol csapatot. Ez a színvonalú valóságérzékelés egyébként már elérte a liga többi, élő szerződéssel rendelkező négerének ingerküszöbét is, akik azért tudnak labdát dobni, elkapni, illetve hajlandóak futni vele, és Colint elkezdték kikezdeni a rendes, négernégernek tekinthető négerek is, amiért félnégerségét próbálja felhasználni szakmai kudarcai palástolására.

De nincs az a hazugság, amit a haladó, a társadalmi igazságtalanságokat egy latte macchiato habjában is kimutatni képes hisztérikák és online újságírók ne szopnának be és ne gyártanának belőle azonnal üdvtörténetet. Most nem cipőket akasztanak a fákra a háború elleni tiltakozásképpen, hanem túlárazott cipőket vásárolnak, mivel hősünk, Colin Kaepernick lett a Nike névre hallgató gyerekmunkatábor-sportmárka reklámarca. Az a Colin Kaepernick, aki az elmúlt két évben kevesebbet zsírt égetett el sportolás során, mint az Index teljes belpolitikai rovata.

Így lett egy semmirekellő, hazudozó, lusta szardarab a haladó világ jelképe. Mindenkinek olyan hős jut, amilyet érdemel.