Kívül öltöny, belül szkinhed

 

 

  

Nem hiába az erőlködés, a kormányképesség álcája, “a második legerősebb párt” szlogenek. A ma a közzé tett közvéleménykutatások alapján működik a terv. A szakértőséget mutató politikusi sajtájok és közlemények tucatjai, Zázrivecz Vona Gábor pártelnök-primordiális lelkivezető pragmatikus hozzáállása az ország ügyeihez; s persze a kutyát simogató képek, szelíd és simulékony hangneme beválltak, de azért csak kibukik hétről-hétre valami nem annyira cuki ügyecske a Jobbikról, a Jobbik soraiból. Mert a szelíd, öltönybe öltöztetett felszín alatt bizony ott rejtőznek azok a suttyó szkinhedgyerekek, akik anno elözönlötték a bölcsészklubnak indult Jobbik Magyarországért Mozgalmat. Szerencsére a legtöbben nem elég fegyelmezettek, sokan nem tudják, vagy nem akarják betartani a pártvezetés elképzelését, miszerint a népnemzeti (ultra)radikalizmustól el kell távolodni és tovább lépkedni a néppártosodás felé, így hát hétről-hétre szállítanak nekünk egyszerre vicces és kínos megírni valókat. De az is lehet, hogy egyszerűen túl sok olyan ostoba alakot gyűjtöttek össze az évek alatt…

Boris Vian

A Jobbik cuki-kampánya nem új keletű. Már a 2014-es választásoknak is úgy mentek neki, hogy kiadták a közszereplő pártkatonáknak az ukázt, hogy nincs zsidózás, és ne maradjon semmi, a még a MIÉP által félig-meddig sikeresen képviselt „szabó dezsői” nemzeti radikális ideológiából sem. Pártutasításba adták azt is, hogy cigányozni csak diplomatikusan szabad, pontosabban ne „ellenük”, hanem „értük” lehet csak a cigánybűnözést felemlegetni, a teljes népcsoportot kritizálni (szavazók ők is) szigorúan tilos. És végül, kérték tagjaikat, hogy ne nosztalgiázzanak nyilvánosan Szálasiról, Hitlerről, ha meg beöltözős bulit tartanak, akkor legalább fényképeket ne csináljanak.

Aki pedig megszegte az ukázt és esetleg cigányozott egy jóízűt vagy kiírta a facebookra, hogy a zsidóknak nagy az orruk, miért nem mennek vele Izraelbe – azt Zázrivecz Vona Gábor fenekelte el személyesen. Ez történt például az időközi mezőtúri önkormányzati választás alatt, ahol ugyan hatalmas fölénnyel győzött a jobbikos Kötél János, de mint kiderült róla, továbbra is utálja a cigányokat. Hamar felkutatta róla a sajtó, hogy az elmúlt években előszeretettel tett közkincsé rasszista poénokat. De volt, hogy csak simán kiírta: „Öljük már meg őket, a rohadt CIGÁNY kurva anyjukat”.  Mikor mindez nyilvánosságra került, hiába nyert fölényese, Zázrivecz Vona elhatárolódott a győztes jobbikos eszmetársától, egyúttal utasította, hogy költözzön három napra a hajdúszoboszlói szervezet elnökéhez, Jónás Kálmánhoz, aki cigányszármazású; és résztvevő megfigyelőként végezzen antropológiai megismerést roma környezetben.

Aztán az év elején kibukott két újabb ügy.  Először jött az alelnök, Sneider Tamás hangfelvétele, aki volt olyan amatőr, hogy még tavaly ősszel egy lakossági fórumon, Szekszárdon, a következőt mondta: „Nem változott az elképzelésünkben semmi, csak a kommunikáció”, és hogy a kormányra kerülés érdekében visszafogottnak kell látszani, illetve azért tartják maguk mellett a Betyársereget, mert ők kimondhatják azt, amit a Jobbik a Parlamentben nem. Azaz cigányozhatnak, zsidózhatnak… A Jobbik meg halad a cukiság útján a néppárttá válás felé. Bár azért betyárseregezett egyet az egykori „Szkinhed vezér” maga is, amikor arra a kérdésre, hogy zavarja-e az, hogy titkára áttért a muszlin hitre, azt találta válaszolni: „sokkal jobb, mintha a zsidó hitre tért volna át”.

Egyébként remek lehetőségek vannak még ebben az érvrendszerben. Adott esetben – ha sikerül kormányra kerülni – korrupción vagy feleségverésen (normál üzem politikuséknál) kapják a képviselőt, akkor nyugodtan odavetheti az érdeklődő újságíróknak, hogy legalább nem zsidó és ezzel el van intézve, nincs több kérdés.

A másik kibukott ügy, visszatérve a jelenbe, az egyébként tényleg a szelídebb jobbikosok közül való Kulcsár Gergely esete. Egy képet bányászott valaki elő (nyilván nem véletlenül) és küldte szét a sajtónak, ahol a parlamenti képviselő (aki nem mondhat ki olyat, mint a Betyársereg) beleköp a Duna-parton lévő, ott kivégzett zsidókat megjelenítő cipőkbe. Az ügyet a Jobbik vezetői nyilvánosan elítélték (új szelek), ám mivel parlamenti képviselőről van szó, igyekeztek inkább bagatellizálni, a sajtóban pedig elmaszatolni.

Végül itt van a tapolcai időközi választásokon induló Rig Lajos esete. Akiről kiderült, hogy szeret Hitlerről elmélkedni a kocsmaasztalnál és hogy van neki néhány érdekes tetkója. Az egyik imigyen szól: “Becsületem a hűség” (Meine Ehre heisst Treue) jelmondatát átfogalmazva, a “Becsületük a hűség” (Ihre Ehre heisst Treue). Ami az SS egykori jelmondatára hajaz. Első megdöbbenésében (ismét egy jóakaró informálta a sajtót) tagadta, majd később azt állította, hogy a feleségével való házasságkötés alkalmából varratta, ami roppant hihető.

Az a helyzet, hogy a néppártosodáshoz vezető cukiságkampányhoz nem elég kiskutyát és öltönyt venni, hanem – ezek szerint – be kell fáradni egy szalonba és átüttetni a tetkókat valamire, ami tetszik a Sneider által hivatkozott többségnek. Mondjuk egy oda lehet varrni a felkarra egy nyugdíjast, persze csak a kormányzás kedvéért. Alatta nem változik semmi…