Az “igazi” konzervatívokról

Az igazi konzervatívok a liberálisokhoz, a morál bunkósbotját hordozó progresszív baloldalhoz való kanosszajárása, az elesterházyasodás riasztó jelensége figyelmeztet. Ha nem vigyázunk, óvunk eléggé, Budapest egyik pillanatról a másikra Berlinné válhat, vagyis a 20 év alatt kiharcolt orbáni reálpolitika helyét felváltja a túlértékelt értelmiség kiengesztelhetetlen bűntudata, elhatárolódása, a tömegre kényszerített moralizáló következetlenség.

Az értelmiség kasztja (cuckserv, igazi konzervatív = jobboldali értelmiség) a néptől való elhatárolódásban, idegenségben, bűnben, árulásban fogant meg. Születése pillanatától kezdve a morális felsőbbrendűsége, írástudói áltevékenykedése, elidegenedésre való hajlama okán emelkedett a páriák fölé.

Az értelmiség félművelt, ivarérett negyedintellektussá cseperedett. Aki lusta, a szellemi munkára való hajlama alacsony, biztos távolból kritizál, elégedetlenkedik, moralizál, öntevékeny semmittevésével szellemi akadályt állít a cselekvő elé, röviden: ellehetetlenít. Az értelmiség a szellem egyedüli képviselőjének, sámánjának tartja magát, az egyetemesség, a toleráns, mindent megismerő emberiség prófétájának, az ideologikusan zárt, objektív világok apostolának, aki személyesen a logosz lángoló csipkebokrának ragyogásából hozza el a morált, a törvényt, az egyetlen biztonságos, tisztázott, megélhető, mindent magába foglaló realitást. Ideológiát a tapasztalat ellenében.

Az értelmiségi számára mindig lesz, ami fontosabb, mint a valósággal való kapcsolat. Régi problémák ezek.

Az aktív politikai gyakorlat, közelebb áll a művészethez (mint bármi máshoz), mert a tapasztalat, a valóság munka által valómegtapasztalása a spiritus rectora. A kontrollt megtestesíteni vágyó, teoretikus, reflexív értelmiségi pedig objektív, zárt ideológiák foglya, aki menekül a reá nézve végzetes, az őt elsöprő tapasztalat, a valóság elől.

Ezen okból, a NER-ben, Orbán számára, fokozatosan szükségtelenné váltak a „a cinikus, véleményformáló értelmiségiek”, az „intellektuális hátország”. (Jól látható) Az Orbán ellenében fellépő „tömeg” a feleslegessé vált értelmiség maradéka, és a nyomorult, az értelmiség kegyeibe vágyó holdudvar hisztériája. Ezért akármennyien is mennek tüntetni (pl.) a CEU védelmében, valójában tehetetlenek maradnak.

Na, ez különbözteti meg 2006-ot, 2017-től.

Tanulság: az, aki z0rbánnal akar tartani, annak le kell mondania az önmagának legyártott, kényelmes értelmiségi, írástudói (stb.) szerepeiről. A trollbánizmus nem a gyengék kenyere, mert nem pofázni, melózni kell.

Az igazi konzervatív nem a Simicskával való szolidaritás, a G-nap okán gyűlöli Orbánt, hanem Simicska ellenére dédelgeti az immáron szalonképessé avanzsálódott Vona Gábort, az Evola-műveletlen, rendezetlenül nyekergő, idétlenül vitaképtelen, világtalan, de legalább kezelhetően férfiatlan proli-karizmát, a panelrengetegekből feltörő megfeleltetési vágyak kiproteinezett Don Juanját.

De továbbmegyek: az igazi konzervatív Simicskát azért szereti és menti fel minden korábbi vétke alól, mert trollbán túl konzervatív, túl népi, magyarán: egy szaroscsizmájú téeszelnök, akit biza’ le kell verni a szekérről. Orbán Csurkára emlékezteti őket, Csurka pedig Gömbösre és így tovább, és így tovább. A háttérben – természetesen – a trágyaszagú, fődostoba parasztok, a vidéki lakótelepek betonasztalainál köpködő, keménymarkú melósok megvetése, elutasítása, fogyóeszközszerű felfogása, vagyis a mindenki értünk, általunk elve rejlik. Különös, nem?

Már most tisztán érzékelhető, hogy az elsődleges terv, a nagy lehetőség, a felszabadulás pillanatait követő cuckserv vízió, miszerint értelmisi munkájukkal, erkölcsi iránymutatásukkal behatárolják, terelgetik a buta, dagi kenyéradó gazdit a szép és új, a kiegyezéspárti igazi konzervatív világ felé, nem fog összejönni.

A mindigellenzék rohamléptékben elvonásódó oligarchája a mimózalelkű, rinyáló, idővel vagy behódoló, vagy feleslegessé váló igazi konzervatívokkal meg fogja ásatni a saját meszesgödreiket. A Zsírpubi nem fog berosálni attól, hogy ráeressze a SS Gabika-féle proliapokalipszist a NER-re a következő négy éves, iszonyúan véres állóháborúban. Na, akkor lesz, akkor jön el a sírás-rívás és fogaknak csikorgatása a trúkonzi, bétacuck körökben.

 

Az MSZMP a gyávák árulásával, a harminc ezüstpénzt kiosztó főpapok erkölcsi, morális felsőbbrendűségével tartotta kézben a hatalmat. Az értelmisiség, az igazi konzervatívok megtanultak létezni a könnyített diktatúrában, így végső soron ők maguk, az árulásukkal objektiválták és tartották fenn, minden racionalitás ellenére a kádári világot. Ez az amorális lehetőség nem része a NER-nek, ezért semmiféle körülmények között nem szabad számítani rá.

„Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad. Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát. A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára. Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek. Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig.”

Az árulás anatómiája. A megtérés nélkül való bűntudat az önmagunkon végrehajtott ítélettel jár együtt. Ez a cuckservek alapvető problémája.

A NER, az Orbánizmus túl kényelmetlen, ósdi, félázsiai, de főként túl konzervatív a népbíróságokon megregulázott cuckok számára. Cuckok legbelül a mai napig rettegnek, állandó csengőfrászban várják a nagy fekete Pobjedát, a pillanatot, amikor Rákosi bandája felismeri (vagy rájuk bizonyítja), hogy kik is ők valójában. A népellenség, a történelemellenes reakciós, a protofasiszta, a náci, hitlerista-horthysta (stb.). Mert ők, a trúkonzik voltak azok, akik ugyan a nem lőttek Dunába senkit, de a villamosokon faggatták a túlélőket, hogy milyen is volt, sőt volt-e egyáltalán Auschwitz? És nagyvonalúan, mértékletes polgári felsőbbrendűséggel arcukon fizették ki a szerencsétlen zsidó villamosjegyét, ha feltűnt a gyanúsan rosszarcú ellenőr.

Semmi különös nincs ebben, mert először a népbíróságok árnyékában, a törvény kapujában, másodjára, a kádári hallgatásban tanulták meg azt, hogyan kell élni, kihez, mihez kell igazodni.

Mégis, mindezek ellenére ők azok, akik semmit sem érthetnek meg a világból, mert hajtja őket belülről az összes régi, kipolgárosodó anakronizmus. Túlélni, megmaradni, nem kiesni (a pikszisből), ha lehet nem mondani semmit, vagy csak redőny mögött, félhangosan, a félhomályban, a teakonyhában politizálni, meglapulni, nem kilátszani; hátulról támadni; ölni, ha kell(!); de a legfontosabb: bűntudat nélkül élni, kihúzni, amíg csak lehet.

Pár napja Boogieman is megírta: velük lehet a legbiztosabb formában hazugságokat konszolidálni. De kizökkent idejük, rendjük soha többé nem állhat már helyre. Belzebubbal vállvetve hangoztathatják a szociális igazságokat, ám azt nem ismerhetik fel, hogy a szociális igazságok beteljesítése vezetett a legnagyobb szociális igazságtalanságokig.

Szemforgatás, sipítozás, tiltakozás, habogás, felháborodás, elhatárolódás. Ennyit szabad. Ennyit kell.

Facebook hozzászólások

  Szerencsés D. Márton

Szerencsés D. Márton
újságíró "A barátaid vagyunk. Mi nem olyanok vagyunk, mint a többiek. Szállj be!"

3 hozzászólás

  1. Avatar

    A szóhasználatból és a Pepe képből arra következtetek, hogy egy 4chan-beli /pol/tard-al van dolgunk. Shadilay.

  2. Avatar
    Schenkyalfonz

    Hááát, érdekesen proli szemléletű a cikk. A kritikus jobbos értelmiség adta a 2010-es váltás lehetőségét; esetlegesen (sőt biztosan) zavaró a közpolitikától eltérő vélemény, de hosszú távon csak bólogatókkal (ideológiai megalapozottság nélkül) nehéz lesz hatalmon maradni. Ráadásul ez a fajta entellektüel még mindig Fidesz szavazó és Orbán (nem a KDNP-vel behelyettesített Fidesz) miatt az is marad.

  3. Avatar
    CrawlingChaos

    Az igazi kontervatizmus sajnos halott. (Tartok tőle, nem csak nálunk.)

    Az igazi konzervatizmus alapgondolata, hogy mindenki a saját szerencséjének kovácsa, az állam alapvető szerepe és kötelessége a törvényi keretek és az esélyegyenlőség megteremtése, hogy a játszótérről Ödönke a saját örömére ne szoríthassa ki Pistikét.
    A keresztény konzervatizmus emelett elutasítja a hagyományos zéró összegű játékra épülő politizálást, miszerint Ödönke csak Pistike kárára gazdagodhat: ezzel szemben olyan értékeket követ, amelynek lényege, hogy a közjóra való törekedés mentén az emberek azon törekvéseit kell pártolni, ami a közös, szétosztható torta méretét növelik, még akkor is ha ez önmagában nem jár azzal, hogy a tortából mindenki azonos szeletet vehet, de hosszú távon mégis biztosítja, hogy idővel mindenkinek több jut.

    10 éve nem gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani, de Orbán rezsimje nem konzervatív és nem keresztény. Ahogy az ember érik, úgy egyre kevésbé érdekli az embert, hogy a csomagolás milyen nagybetűs figyelemfelkeltő szlogenekkel van tele, ehelyett elolvassa, mi van felsorolva az összetevők listájában. Vagy ha azt is meghamisítják, akkor az ember az érzékelésében bízva állapítja meg, hogy amit lát, hall, szagol, ízlel, az nem azonos a csomagoláson látottakkal.

    Én kérek elnézést!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük