Eörsi Mátyás, mint a külügy kegyeltje mehet debilföldre színes zsírkrétával rajzolni

 

 

  

Tegnap röppent fel a hír, hogy dr. Eörsi Mátyás, jelenlegi DK-s szektatag és a kormány kérlelhetetlen ostora épp a kormánytól kap segítséget ahhoz, hogy megpályázza a Demokráciák Közössége (Community of Democracies) nevű szervezet főtitkári posztját.

A szervezetről két dolgot érdemes tudni. Egyrészt azt, hogy annyira periférikus, hogy Eörsi Mátyás jelölése nélkül valószínűleg nem is hallottunk volna róla. Másrészt azt, hogy kicsit utánanézve ki merjük jelenteni, hogy csak egy újabb gittegylet az olyanok sorában, mint az ENSZ, az EBESZ, bármelyik Al Gore kezdeményezés, vagy például Bildenberg csoport. Sok túlérdemesült idióta és pár túlmozgásos civil összeül konferenciázni magas napidíjért és költségtérítésért. Ez a szervezet öndefiníciója szerint azért van, hogy „vezesse a globális demokratikus agendát közös cselekvésen keresztül”, meg mert „egy új Közösségre volt szükség, hogy elősegítse az demokratikus világrendet”. Mi persze nem tudunk komolyan venni senkit, aki képes úgy megírni egy másfél oldalas bemutatkozást, hogy minden mondatban szerepel vagy a demokrászi, vagy a hjumön rájcc.

Olyat meg pláne nem, aki világrendről beszél. Ilyesmivel már próbálkozott Dolfi, Josif meg az Illuminátusok is, de egyik se jött be különösebben. Még a Power Kapitány és a jövő katonáiban se szerettük az új világrendet, ott is a főgeci jött mindig ezzel a hülyeséggel.

Eörsi egyébként jelenleg is csúcsközelben van a szervezetben, a főtitkár főtanácsadója, és Head of Administration, Finance and Human Resources, magyarul ő kezeli a pénzt. No itt szeretne ő szintet lépni, és főtitkár lenni. Nyilván a főtitkári poszthoz jár ebédjegy is. Vagy nem tudom, nekem kicsit olyan, mint amikor a szomszéd hülyegyerek szintet lép D&D-ben. Neki biztos fontos.

Megértjük persze, hogy Eörsi kifelé kacsintgat az utóbbi években a kies magyari ugar posványos belpolitikájából. Próbálta ő már a nem érdemtelenül kimúlt SZDSZ politikusaként  belevezetni a liberális tutiba a maradi magyari bunkókat, aztán Gyurcsány-nyaloncként is küzdött egy Orbán-basi mentes Magyarországért, de láttuk, mindkét projekt pont annyira volt sikeres, mint mikor egy Párbeszéd Magyarországért Mozgalom villanykörtét cserél.

Szóval nincs semmi meglepetés, a helyében mi is másfelé próbálkoznánk.

Ami miatt tökéletes helyen lenne Eörsi a főtitkári poszton (mármint az ő mércéjük szerint, mert szerintünk magának a szervezet létének nincs értelme azon túl, hogy 4-5 CEU-s meg tátikás szakdoga témája lehet), mert a demokratikus átmenetben szerzett tapasztalatait (nem röhög!) olyan országokban sikerült hibahatáron belül átadnia, mint Líbia, Egyiptom, vagy Tunézia. Ebben komoly rutinja van, mondhatni a siker szavunk egybeforrt Mátyással.

Ami Eörsinek nem teljesen világos, hogy milyen előnye származik a külügyi kormányzatnak a mostani jelöléséből. Akkor most megpróbálom elmagyarázni, röviden, miért is jó a kormánynak, ha lelép a Mátyás. Egy olyan szervezetre tudja koncentrálni minden energiáját, ahol ahelyett, hogy itthon rontaná a levegőt, következőkkel foglalkozik majd.

Szép mappákat nyitogat konferenciákon:

Fog még az ENSZ Emberjogi Bizottságának ülésével egy időben szervezett Demokráciák Közösségének Vélemény és Önkifejezés szabadságát Támogató Munkacsoportjának (Community of Democracies Working Group on Promoting Freedom of Opinion and Expression – sírok, basszameg, sírok) panelén zsírkrétát osztogatni, hogy a résztvevők rajzolgassanak. Nem viccelek. Zsírkrétát. Igen, zsírkrétát!

Nagyjából ennyi, de legalább még kevesebbet lesz itthon, és ez biztos megéri azt a pénzt, amit a költségvetés fizet be ennek a valaminek a fenntartására.