Tutiblog Tutiblog – PestiSrácok.hu
Ahogy általában az önmaguknak társadalom- és világmegváltó küldetést hazudó világcégek, úgy a Coca-Cola sem ma kezdte a társadalmi szemléletformálásnak nevezett reklámipari tevékenységet. De ők mellé még a totális gondolatlanságot és a megvetésre érdemes kisstílűséget is oda tudják írni a részvényeseknek szóló éves pénzügyi beszámolók megfelelő rovatába. A sok vitát kiváltó szivárványos kampányuk sem szól semmi másról, minthogy kellett valami olcsó és univerzális ötlet, hát felcsapták az aktuálisan érvényes korszellem-szótárt, és megakadt a szemük a “B” betűnél. 1936-ban meg az “N” betű tetszett nekik.
A Coca-Cola hibába tartozik a világ leggazdagabb cégei közé, költeni nem nagyon szeret. Mert minek. És nem is kell ezek szerint, mert ebben a cinikus és hazug világban már nincs helye az olyan nagyüzemeknek, mint például a mi Weiss Manfrédünk által alapított, iskolákat, színházakat támogató, munkásainak egész lakónegyedeket felépítő Csepel Művek. Az olyan régi vágású vállalatból is egyre kevesebb van, amelyik egyáltalán költ a dolgozóira, költ arra a városra, ahol megtelepedett, és ha véletlenül méltóztatnak is támogatni valakit/valamit, akkor többnyire a reklámértékét nézik a támogatottnak, nem a közösségben vállalt szerepét. Persze kivételt képez ez alól a főszabály alól az a pár lokálpatrióta autógyár és iparmágnás, amelyik (még) kutya kötelességének érzi a helyi sportélet finanszírozását, de ők is szép lassan kihalnak. Vagy felvásárolja őket valamelyik kínai, indiai, amerikai gigász, amelyik nagy ívben tojik majd mindenre a profiton kívül.
A Coca-Cola mindig a másik oldalt képviselte, mindig a szaremberség megtestesítői voltak. Ők mindig globálisan gondolkodtak, mindig abban voltak érdekeltek, hogy a világ legyen tökegyforma, lehetőleg beszéljenek egy nyelvet, mert akkor lesz olcsóbb a reklám. Akkor nem kell gondolkodni, nem kell megfelelni a helyi szokásoknak. Nem véletlen, hogy még a #love is love mondatot sem voltak képesek lefordítani egy olyan kevesek által beszélt törzsi nyelvre, mint a magyar. Ötven forintot szavanként azért mégse dobjon ki egy ekkora cég az ablakon… Nem véletlen, hogy most sorra kerülnek elő plakátok meg céges szuvenírek a ‘30-as évekből, akkoriban az európai jóemberkedést és küldetéstudatot a német birodalmi korszellemre való felkapaszkodásban élték ki. Ami ma a homoszexualitás népszerűsítése, az a harmincas években a nemzetiszocializmus volt.
Mondhatni, akkoriban a birodalmi ifjúság kóla-mámorban fetrengett, nem az LMBTXYZ lobbi karjaiban.
De hagyjuk is a szöveges részt, beszéljenek a képek!
Igen, a Coca-Cola valójában a háttérhatalmi elit reklám-zászlóshajója. Iszonyatos erővel rohantak le mindent. Ők voltak nálunk is az első nyugati üdítőmárka, amely felváltotta a “Szóda vagy bambi? – szülői kérdéskorszak egyeduralmát. (Az én gyerekkoromban csak Bambit(málnaszörp) vagy szódát lehetett kapni, télen meg max igazi citromból limonádét slussz-passz.) Más világ lett mikor “Pepsit, Kokát vagy traubit akarsz fiam?” – re bővült a 70-es években a kínálat.
Visszatérve a Coca-Colára, ami reklámja mindenhol azt üzente Tűzföldtől Kelet-Európáig, hogy mi mindenhol ott vagyunk és uralunk téged, mi vagyunk maga az USA, a gringó felsőbbrendűség, ti meg a gyarmataink, hozzánk ne merjetek nyúlni!
S erről az attitűdről láthatóan most se tudnak leszokni, ezért csodálkoznak, hogy : ” Ezek a kis sza..os barbár magyarok vissza mernek szólni? Hát hogy képzelitek, nem akartok szivárványosok lenni, ha mi ezt parancsoljuk??!!
Bízom benne, hogy egyre több ilyen multinak álcázott háttérhatalmi mérgezőcég fog szerte a világon pofonokat kapni a barbár őslakóktól…
” Bambit(málnaszörp)”
Rózsa!
Rosszul emlékszel.
A Bambi kátrányból készült, narancsos-piros színű, édesített ital volt.
Az ikerpárja az Utas Üdítő, ami sárga volt.
A málnaszörpöt sűrítve lehetett vásárolni, és szódával kevertük.
Igazi málnából készült!
Később, a 70-es évektől jött a Szobi Szörp család, igazi gyümölcsből igazi gyümölcsszörpök. Majd a Sió lé családok, igazi gyümölcslé, őszibarack, sárga barack, alma, nem csak a leve, hanem a gyümölcs húsa is benne volt, rostos üdítő.
Magyar volt és isteni!
No meg ott volt még a jópofa elnevezésű “Almuska” almalé is – ám most itt nem az a lényeg, hogy mi minden volt [ https://hu.museum-digital.org/portal/singleimage.php?imagenr=40685 ], hanem hogy mi minden történik ma.
A Bambi nem kátrányból készült, ez urban legend.
Az ízesítéshez használt narancsolaj volt néha lejárt szavatosságú, ennek terpénesedése ookozta időnként a kátrányos mellékízt.
Nekem, mivel nem szeretem sem a cukros italokat, meg úgy általában a túlzottan édesített ételeket sem, a Coca Cola tisztán soha nem ízlett.
Elérvén a nagykorúságot néha, ha volt rá pénz, ittunk a baráti társasággal egy Colát rummal, hogy ne lógjunk ki a sorból, de hamar felhagytunk vele, mert nem ez volt a megfelelés mércéje.
A családban a VÍZ és a tea volt az ital.
Sok farizeus szaladgál a nagyvilágban és a nép az Isten adta nép lohol utánuk.
Egyébként valójában a Coca-Cola tényleg nem ital, hanem koktélhozzávaló. Rummal iható.
Birodalmi kancellár nem volt próféta. Különben a Coca-Pisi nem tette volna be a lábát a Nèmet birodalomban.Dèlvidèki.
Akkor még valódi kábítószer volt benne,ma már helyette a műanyag és egyéb vegyi anyagok
mellé a kábító szar dívik.
KAKA KULA a GENDERMUTÁNSOK frissítője, SZAR NYAKAT a vágyainak!
Ha a kóla valóban buzi náci termék lenne, a tutiblogosok két pofára szlopálnák. Mivel azonabn csak egy a sok curkoralapú konzumer szar közül, nektek is marad a suttyó nácizás. Ennyit is értek.
Mekkora hülyék vagyunk ! Elpbb is ezsünkbe jutahatott volna, hiszen amikor kitört a háború a Németekkel a Coca nem szállított többet sűrítményt és a cég Német képviselőj kínjában összepancsolt helyette valami narancsos vackot.Ez lett a Fanta. Előbb is az eszünkbe juthatott volna , hogy milyen lehetett a marketingje a Cola-nak is a III Birodalomban.
Nem lehet, hogy az eredeti Fanta (Fantastisch) receptje alapján készült a Bambi?
Lórándt Kele! Sztem alkalmazzuk az ő elgodolásaikat munkavállalókként.Elmegyünk egy céghez, és ahogy megtudunk valami érdekest elcaolatunk eladni a konkurenciának jó pénzért…..Nem számítanak a szabélyok csak a profit, nem?
Lássuk hogy működik az ő indrájuk ha a társadalom által előállított értékek nem maguktól értedődőek….? Pl a munkavállalónak esze ágában sincs lojálisnak lenni vagy betartani a titoktatrási szerződést….
coke is the drink of people of easy thinking, easy moving, easy shitheads.
A coca cola a könnyelműen gondolkodó, a könnyűen mozgósítható és egyszerűen “ellenszenves” állampolgártársak kedvenc itala.
Lehet, hogy vissza kéne térni ehhez az arculathoz, meglepődnének a negyedéves számokon.
😀 😀 😀
A hagyományos coca-colát nem tudom (már) meginni, mert annyira émelyítően édes, hogy nem megy le.
A coke zero íze – jéghidegen – számomra nagyon finom, és átmenetileg üdítő, de az utóíze a számban és szinte az egész tápcsatornámban borzalmas, mintha teljesen felborítaná az ember belső kémiai egyensúlyát. Szerencsére. Mivel így végül is maga éri el, hogy nem lesz függővé az ember. Mert valami (!!! ???) miatt szerintem van benne addiktív hozzávaló. Végül is lehet, hogy olyan, mint a többi kábítószer: pillanatnyi pozitív élményért tartósabb negatívval kell fizetni. Csak nem olyan súlyos, mivel hát óccsó (sz.r).
Mindenesetre figyelemre méltó emberkísérletet hajtottam végre magamon, még úgy harminc éves koromban, köszönhetően gyári hülyeségemnek, de legalább a következtetést levontam, most íme, közkincs lehet.
Megittam egy délután két, kétliteres coca-colát (cukrosat), ami azt jelenti, hogy nyolc korsó sörnyit. Sajátos (?) élettani tulajdonságaimnak köszönhetően ekkora mennyiségű átlagos árú és minőségű sört akkoriban évente többször is elfogyasztottam egy este, és bátran állítom, hogy max szalonspicc, és ha nem kevertem alá égetett szeszt, másnap – megfelelő mennyiségű – víz elfogyasztását feltételezve nulla másnaposság volt az eredmény. A négy liter kólától két (!!!) napig voltam beteg. Mondhatjátok, hogy úgy kell nekem, de igazán csak akkor érezném magam hülyének, ha azóta ismételtem volna még a kísérletet. Szóval ez az ital élettani hatásait tekintve valahol a nagyon tré sör + kamu rövid, és az ihatatlan meleg ipari százforintos sör+ kerítésszaggató hatásával egyenértékű, már tömegszázalékosan.
Kell mellé a reklám. A büzettek meg hadd igyák!
Tehát a Coca-colának valójában kártérítést kellene fizetnie a holokauszt túlélők számára. Várom, hogy a kólakedvelő Újhelyi István és Cseh Katalin mikor határolódnak el e kétes múltú cégtől.
10/10
Én eddig úgy tudtam, hogy III birodaalomban létrehozott saját narancsos üditő a Sinalko volt.
Ennek gyártását aa győztes hatalmak megtiltották 40 évre (gondolom ebben semmilyen szerepe nem volt a Coca Ca-nak).
Amennyire én tudom, a moratórium lejártakor valaki megvette a Sinalko gyártás jogát, de kb 10 év után leállt vele.
Kb 1000 éve megy ez az amatőr olimpiás méme és még mindig vannak lúzerek (egy blog készítőjétől még úgyahogy elnézné az ember, de újságírók is bedőlnek neki rendszeresen), akik beveszik. A coke szlogen a nyolcvanas években lett a Coca cola marketingeszköze, és akkor még nem beszéltem a német helyesírási hibákról.