Minden csoda három napig tart. Négy nappal vagyunk túl Orbán Viktor tusványosi beszédén, mostanra mindenki megnyugodhatott, elsősorban az ellenzéki oldalon. Ez persze csak az első dühroham elmúltát jelenti, és nem azt, hogy már jó nekik, mert még sokáig nem is lesz.
Korábban sokakat nagyon mellbe vágott, amikor Miniszterelnök Úr kertelés nélkül megüzente, hogy 2030-ig tervez, addig építi ezt a régi-új Magyarországot, amely hét évtizednyi keserves vergődés után végre ismét a legkevésbé sem lesz kommunista. Az egyenlőségben, alapjövedelemben, lakáselkobzásokban, padlássöprésekben, progresszív adóban, nemzetköziségben, Európai Birodalomban, bevándorlásban, a szólásszabadság polkorrekt korlátozásában és a forradalmi erőszakban hívő újkommunistáink már ettől is rottyon voltak, hiszen mindehhez ott volt Magyarország törvényesen megválasztott vezetője mögött egy április 8-i legitimáció. Erre most Orbán Viktor odaült a tusványosi nagyszínpadra, és elmesélte, mi fog történni a következő 15 évben, ami akárhonnan nézzük, 2034-ig fog tartani. Mindannyiunkkal elszalad addigra az idő, de különösen az ellenzéknek rossz hír ez, mert velük csak úgy egyszerűen elszalad majd, miközben Orbán Viktor felépít egy teljesen más Magyarországot, mint amilyet Kádár és a módszerváltás után sokáig kitartó elvtársai itthagytak nekünk.
Hol látod magad tizenöt év múlva?
Az időseket hagyjuk is, mert az ő érdemi pályafutásuk valószínűleg véget ért 2010-ben. De például Molnár Csaba akkor már egy 59 éves Gyurcsány-klón lesz, amikor a gazdájáról másolt hanghordozása és gesztikulációja már semmiféle hozzáadott értékkel nem bír majd a politikában. Akkoriban egy 62 éves Jávor Benedek bizonygathatja majd a nosztalgiabloggereknek, hogy valaha ő volt Mr. Európai Parlament a környezetvédő kategóriában. Valószínűleg az 59 éves Karácsony Gergely kétségbeesett, zavarodott mosolyából is kiveszik addigra a lendület nagy része, és az ugyanennyi idős Ujhelyi István sem lesz már az a megállíthatatlan, fiatal kampányguru, aki 6 százalékos diadalra vezeti az MSZP-t.
Az ötvenes éveit taposva is kamaszos daccal tajtékzó Jakab Péter leginkább olyan rocksztárnak fog tűnni, aki nem tudta időben levetni a szegecselt bőrdzsekit, és levágatni a haját, Kunhalmi Ágnes pedig akkor már 52 éves Lendvai Ildikóként fog üzemelni ki tudja melyik pártban, talán a Momentum nagymamájaként. Mondjuk afelől nincs kétségem, hogy a 60 éves Puzsér Róbert ugyanígy itt fogja üvölteni, hogy mindenki más ajándékba kapta a NER-től a megélhetését, a doktori oklevelét, a hibrid csodaautóját, csak őneki kellett centiről-centire kőkeményen megdolgoznia mindenért, beleértve az anyukája lakását meg azt a pöfögő dízelcsodát, amellyel besétálja Budapestet.
Az ellenzék színe-java
Biztató, hogy a felsoroltak után csak Fekete-Győr Andrások és Cseh Katalinok jönnek, akiknek addigra ugyanannyi kifogásuk maradhat csupán, mint a mostani Ujhelyinek. Az ellenzék köreiben fehér holló, amit mondjuk Schiffer András képvisel szellemi színvonal, józanság és párbeszédképesség terén. Ő azért bukkanhat fel nyugodtan bárhol Székelyföldön – például Vona Gáborral ellentétben –, mert róla a kormánypárti publikum is úgy tartja – például Vona Gáborral ellentétben –, hogy minden naivitása ellenére sem hiteltelen vagy gazember. Ez a Schiffer András, az ellenzék szellemi csúcsa így beszélt minap az LMP alapításáról:
„úgy vágtam bele a pártcsinálásba, hogy nem voltam ideológiailag letisztult, bizonytalan voltam, mit gondoljak egyes globális összefüggésekről“
Majd ezt mondta:
„nem is érdekeltek a szervezeti kérdések“
Ha a szervezeti kérdések nem érdekelték, akkor nyilván szellemi vezető akart lenni. Úgy, hogy nem volt még ideológiailag letisztult. 38 évesen. És ez az ember akart más embereket vezetni, sőt adott esetben az országot. És ez az ember még mindig a legkülönb ellenzéki, aki az utóbbi évtizedben megfordult a magyar közéletben. Mondjuk ahová azóta forrott ki, a Bernie Sanders és Jeremy Corbyn féle idült vén komcsik iránti tiszteletbe, az se sokkal jobb, de legalább a távolból rajong értük, mint a gyerekek a Mikulásért vagy Dániel Péter Gyurcsány Ferencért.
Ha már Gyurcsány Ferenc, akkor róla is beszéljünk kicsit! Gyurcsány 2034 körül pontosan egy helyi Bernie Sanders lesz, egy kiöregedett bajkeverő a periférián. Orbán Viktor pedig – ha a Jóisten megtartja – egy 71 éves, tapasztalt vezető, egy sikeres élettel a háta mögött. Pont, mint Donald Trump 2017-ben. Akkor az még két ciklus…
Létezik-e liberalizmus a liberalizmusban? Nyilván nem. Hiszen, ha megengedné, akkor önmaga felszámolását engedné meg. Épp ez a baj. Mert emiatt nem tud leállni a jogok folytonos kiterjesztésével, az örökös forradalommal, a még „ezt is vezessük be” kultúrájával. A végén a legdiktatórikusabb eszközöket kell, hogy bevesse, azért, hogy fennmaradhasson az elképzelt liberalizmus. Mert ugye a valóság köszöni szépen jól van, de már régen nem azonos ezzel az elképzelt világgal.
És ha nincs liberális liberalizmus, akkor milyen van???? Választani kell!!!!
@Gyorgy Marton
Ne aggódj, megvalósítja. Mi örülünk, te meg szomorkodsz. 2004 december 5-e óta nem bánt a szomorúságotok.
Köszönjük a Miniszterelnök Úrnak, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében élve nap mint nap kapjuk az orbánizmus csodáját.
Találó az összehasonlítás Gyurcsány és Bernie Sanders között. Nemcsak azért mert mindkettő pszichopata az ezzel járó mérhetetlen nárcizmussal és fékezhetetlen hatalomvággyal ők a “Népért síró bús bocskoros nemes”-ek (Ady), nemcsak azért mert mindkettő bősz kommunistának indult, hanem mert mindkettő mocskos csaló.
Gyurcsányról se mindenki tudja, hogy milliárdos, de még a Zuckerberg-galaxison sem terjedt el, hogy a nagyonegyenlőségpárti nép gyermeke Bernie a gyengék egész életén át való védelmezése közepette milliárdokat “spórolt” össze.
És mindkettő nap mint nap előadja, hogy “nem tudják mit szenvedtem gyerekkoromban olyan szegények voltunk”. Bernié-nél persze nagyon hihető is, hogy csak úgy üres kézzel a menekülthajó horgonykamrájában kucorogva utazták át az óceánt zsidó szülei és nem vittek magukkal Lengyelországból egy kis alaptőkét…Gyurcsány meg azt felejti el, hogy az ő gyerekkorában itt szinte mindenki szegény volt.
Elképesztő, hogy mégis vannak valóban szegény híveik. Elképesztő, hogy ezek a milliárdos politikusok bőrpír nélkül nap mint nap előadják a hős népvezért, majd szuperkocsijaikban sleppjükkel, sofőrjeikkel elhúznak a következő kinyilatkoztatásukra szemük sarkában a meghatottság könnyeit törölgetve, miközben gyáraikban ezreket zsákmányolnak ki, dolgoztatnak éhbérét, és cselédség sürgölődik a villáikban.
Venné már az emberiség tudomásul: nincs milliárdos kommunista, nincs népért dolgozó bankvezér csemete, nincs milliomos NGO-s embermentő.
Csak ilyen csalók vannak, akik tőled akarják elvenni amit csak képesek, beleértve a gondolataid szabadságát is.
Mert ha valóban kommunista vagy igazi embermentő volna, akkor az egész vagyonát szétosztaná, vagy nem a saját nevéről elnevezett jótékonysági szervezet nevében lejmolna másokat.
Aki ugyanis egy dologban, már az alapokban hazudik, az már hiteltelen, egy “disznóólat se szabadna rábízni”, nemhogy egy országot.
Naprózsa írása tökéletes. A cikk is
Csatlakozom!
Kiváló hozzászólás, kedves Naprózsa – méltó módon egészíti ki Vésey kellemesen optimista cikkét. 🙂
[Azért ide fűztem rövid kis kommentemet, mert semmiképp sem akartam kara-gyogyó zavaros szómenései után látni dicsérő szavaimat…]
Jó cikk ez VKL, ha ezt nem tartja cikinek a részemről.
Sajnálom, hogy SA is elég későn jött rá, mi és mely férgek mozgatják a világpolitikát úgy általában.
Azt gondolom, időben szállt ki a fajtársi – üsdaholtudod -ból, ehhez – úgy tűnik -, volt elég IQ-ja.
Jó ellenzéki politikus lehetett volna belőle egy normális világban, nem pedig egy ilyen “demokráciának” álcázott össz-világi (globális) diktatúrában, ahol a keresztapák és strómanjaik küzdenek a koncért – és a szavazók lelkeiért – napi szinten.
“Azt gondolom, időben szállt ki a fajtársi – üsdaholtudod -ból, ehhez – úgy tűnik -, volt elég IQ-ja.”
Naívnak tetszik lenni. Az imázsépítés arról szól, amit te most benyeltél.
Schiffer TASz-os, ultraliberális, magyargyűlölő kretén volt, az ma is, és az is marad.
A balliberális csökött pártok mind szadesz-utódpártok, s Schiffer is közéjük tartozik.
Neki köztársasági elnöki ambíciói vannak, de attól mentse meg az országot és
a Fidesz-KDNP-t is a jó Isten, mert akkor bedől a párt is, meg az ország is.
Mert akkor megfordul a 2/3!!!
” és nem azt, hogy már jó nekik, mert még sokáig nem is lesz.”
Hát az ellenzéki előnyálelválasztásos petting hosszadalmas, türelmet igénylő
munka. Persze közben van némi bszogatás is, hébe-hóba, de
az impotencia csaknem általános.
Schiffer András nem egy random állampolgár, hanem Szakasits Árpád unokája, ezért kerülhetett be a politikába. Csak szólok.
A dicsértekért, kedves Matagi, kedves Lupus, kedves E mail.. és kedves Mindenki köszönettel tartozom. Ez azért is mindig öröm, hogy visszaigazolják, nem tépem itt a billentyűket hiába.
A legfőbb érdem mégis a cikkek íróié, hisz ők végzik el a nehéz munkát, megkeresik a témát, utánanéznek a tényeknek, névvel vállalják perek kockázatát, ügyelniük kell minden szavukra, és emellett még jól is kell írniuk, hogy szívesen olvassuk munkáikat.
Nekem, nekünk már könnyebb dolgunk van, hisz nem kell kockáztatnunk gyalázkodó elmebetegek és pereskedő bajnokok vegzálását, megmaradhatunk szürke eminenciás háttérgondolkodóknak.
De valóban szükség van kommentjeinkre, mert csak így tud az ország igazi értelmisége együttgondolkodni, ha mindenki ad a témához valami okosat, sokszor kritikát is.
Mert ugye a valódi és értelmes és jóindulatú kritika az a védővitamin, ami nem engedi, hogy a hatalom a fejébe szálljon senkinek, illetve a több szem, többet lát, több, a gondolkodás céljára alkalmazott agysejt, pedig több és jobb gondolatokat indukál, s így fejlődünk mi homo sapiens egyre rohamosabban (már akik persze).
Tehát szükségünk van egymásra és a jó gondolatok visszajelzésére, hogy megnyerjük ezt a csatát a gonosz birodalma ellen.