Nem lennék most szívesen liberális. Nem csak azért, mert liberálisnak lenni eleve is szar, hiszen ki bír napi 24 órában hisztizni, folyton megsértődni és pánikolva safe space-eket keresgélni, ahova elbújhat a valóság és a nem fekete filozófusok elől, hanem azért is, mert az elmúlt néhány hónap nagyon sűrű volt nekik. A rengeteg információt feldolgozni (értsd: rinyálni miattuk) biztosan nagy erőfeszítés. …
Több »
Nem vagyok kimondott demokrata típus. Az emberiségbe vetett pesszimizmusom mélyebb, őszintébb annál, hogy demokrata lehessek, ez egzisztenciális kérdés, létezés-attitűd. Az erkölcsi radikalizmusban hiszek, ami (szerencsére) nem a tömegek sajátja. Így alapvetően megvetem a kapitalistákat, a brókereket, a kisstílű protestáns salesmaneket, a nacionalizmusok nagy embereit (az áldozataikat is), a 19. század anakronisztikus hős-archetípusát, a magányos hódítót, a „nagy lelkeket”, de a …
Több »
Óriási mázlink van, hogy az amerikaiaknak is elege van mindabból, amit mi is olyan alaposan megutáltunk az elmúlt 25 évben. H. Clinton 85%-os médiahátszéllel, a celeb világ totális, a demokrata elit minden erkölcsöt nélkülöző támogatásával, a közvéleménykutatók alig leplezett segedelmével, a gigavállalatok és a spekulánsok pénzén hasalt bele arccal valami rozsdaövezeti elhagyott gyár udvarán a pocsolyába. Egy olyan milliárdos nyomta …
Több »
Tutiblog Tutiblog – PestiSrácok.hu