Blogok

Bocsánat, hogy már az elején így kikelek magamból, de a faszom tele van a borítékolható tragédiákkal. Az olyan mondatoktól megyek a falnak, mint „Szóltunk neki, hogy tükörsima a gumi, de csak nem cserélte le.”. Vagy „Fél éve láttuk, hogy a tető majd beszakad, hát csoda, hogy csak most szakadt rájuk.” Aztán a sok „eső után köpönyeg” típusú akármicsoda közepette meghal …

Tételezzük fel, hogy Tóta W. nem őrült meg! OK, legutóbbi cikke alapján nagyon nehéz efféle hipotézist megfogalmazni, de azért most mégis próbáljuk meg a tótawéi értelemben vett racionalitás szemüvegén keresztül látni a népesedéspolitikát. És fogadjuk el kiindulópontnak szerzőnk ötletét: „Nosza, ezt számoljuk ki: mibe kerül felnevelni egy átlagmagyart, és hogyan aránylanak a képességei egy hasonló árú automatáéhoz? Megéri-e magyart tenyészteni?” …

TótaWé (ismét) bebizonyította, hogy épelméjű emberként nem igazán kell rá számítani. Publicisztikájában ugyanis arról értekezik, hogy magyartenyésztés van, meg arról, hogy nem is jó, ha többen leszünk. Valóban nem, ha még egy olyan születik, mint ő – mármint szellemileg – , akkor nem lesz jó. Azt hiszem a legokosabb, amit tehetünk az írásaival, ha úgy kezeljük, mint a szellemileg fogyatékosokét. …

„Amit a véletlentől kapunk, azt majd mindig a magunk érdemének tudjuk.” François La Rochefoucauld Örömmel jelenthetem a nyájas olvasónak, hogy az ellenzéki összefogás sajátos, magyar módszerét semmi sem fenyegeti, halad tovább a maga útján; a haza üdvére, nyilván. Nálunk ugyanis az ellenzék úgy fog össze, hogy szét. Ennek keretében Bősz Anett – akit nem hívhatunk majd anyukának, ha az lesz …