Tutiblog Tutiblog – PestiSrácok.hu
Nagy lépést tettünk Matolcsy álma, az újraiparosodás felé. A jövő sarkában topogunk, nemsokára utol is érjük, aztán Pannon Pumaként ragadjuk el, faljuk fel az első bokorban. Magyarország már nem a tízmillió fociedző, de nem is a tízmillió politológus országa, hanem léptünk egyet a reáltudományok irányába és 2014-től, mint a tízmillió atomenergetikai-szakember hazájaként gondolhatunk önmagunkra. Polányi nem írt le ekkora pályaívet a tudományelméletében, mint amit Magyarország megfutott a rendszerváltozás óta. Szürke, kinyúlt melegítős fociedzőkből szemüveges-kezeslábas mérnökökké változtunk. Mao Nagy Ugrása ehhez képest – a legnagyobb jóindulattal – csak egy bátortalan szökkenés. Az energetika a 21. század sorskérdése és nálunk – hál’isten – mindenki ért hozzá néhány napja. Sajnos én nem, kivétel vagyok, mert egy délelőtt nem sikerült átképeznem magam. Mentségemre azért felhozom, hogy nem is vagyok független, európai értelemben vett értelmiségi. Viszont véleményem, ahogy segglyukam, nekem is van.
2012-ben az Avengers végén Thor magával vitte Széles Gábor energiakockáját (tudományosan Tesseract) az Asgardra a letartoztatott Lokival együtt, tehát abban a kérdésben nem nagyon lehet vita, hogy szükségünk lesz egy alaperőműre (tudományosan baseload), miután a most működő paksi blokkok meghosszabbított engedélye lejár. Ugye mi meg nem akarjuk tekerni a dinamót, miközben a vírusos, japán pornóoldalakat nézegetjük, mert lusták vagyunk és a kezünkre máshol van szükség. Ráadásul a jelenlegi erőmű-kapacitásunk már most elégtelen, nettó áram-importőrök vagyunk, és az erőműállományunk összetétele is eléggé el van cseszve. Egy részük simán elavult és lassan szintén le kell kapcsolni, más részüket meg a faszság-korrupció vonal hozta létre. Drága és elavult vagy teljesen őrült technológián alapulnak, mint pl. a Pécsi Hőerőmű, ami miatt – némi túlzással – a fél Mecseket letarolták. Nem egy nagy megállapítás: Magyarország termőföldjein luxus biomasszát termelni, ahogy a tüzelőfát sem kifejezetten ésszerű dolog erőművekben elégetni.
Egy 20-25 évvel későbbi állapothoz képest kell most jó döntést hozni, ami nyilván nem a legegyszerűbb dolog. Nincs is jó döntés, csak jónak tűnő, viszont dönteni kell. Az ellenzék persze, főleg mert az összefogás több sebből vérzik, mint Julius Caesar azon a rossz emlékű délutánon, nekiment a paksi bővítésnek, de jobbára olyan érvekkel, hogy túl korai most elkötelezni magunkat a nukleáris technológia mellett, mert addig bármi megtörténhet. Igen, tényleg bármi megtörténhet. Lehet, belezuhanunk a Napba, de az is lehet, hogy megérkeznek az Alpha-Centauriról a jófej, liberális, aranyos kis idegenek és ingyenenergiát, örökéletet, feltétel nélküli alapjövedelmet adnak mindenkinek. Ugyanakkor erre bazírozni felelős politikusként felelőtlenség, avagy baloldali tempó volna. A majcsakleszvalami’ és a 10 év múlva hol leszek én vállvonogatása. Fél Európa már most arra játszik, hogy a németeknek nem jön be az atomkiszállás és iszonyatos mértékben szorulnak behozatalra, tehát megéri atomerőművet építeni. Persze, mi legyünk helikopterek, legfeljebb a végén megtekerjük a dinamót…
De van olyan, ami biztos nem történhet meg. Például az, hogy a divatos megújulók, a napsütés, szél, víz, biomassza valaha is rentábilisak lesznek Magyarország adottságai mellett. Biomasszát termeljen az, akinek szar a földje, ezen felesleges pattogni. Többet veszítünk a réven (termőföldek kivonása az élelmiszertermelésből), mint amennyit nyerünk a vámon. A többit hülyék kedvéért elmagyarázom: a mi vizeink olyan lágyesésűek, mint a hajam, ebből ki lehet következtetni, hogy vízierőművet építeni nem éppen az évszázad legnagyszerűbb ötlete. A napsütés és a szél meg alapból alkalmatlan baseload-ra, legfőképpen azért, mert nem igazán bővelkedünk bennük itt a Kárpát-medencében. Nem mellesleg, hogy az egészből végül áram legyen a konnektorban, pont olyan technológiára van szükség, amit szintén nem a sufniban rakunk össze saját kútfőből, illetve a szükséges ritka földfémeket sem Budakalászon bányásszuk ki külszíni fejtéssel, hanem jobbára a kínaiaktól vásároljuk drága pénzé’.
Emellett van egy kevésbé közismert érv is a paksi bővítés mellett: az, hogy Magyarország teljes nagyfeszültségű villamosenergia-alaphálózata úgy néz ki, hogy Paksról ágazik szerteszét. Ha nem Paksra rakjuk az alaperőművet, akkor a teljes rendszert újra kellene építeni. Na, akkor lehet megint számolgatni, hogy hol rakjuk ki az asztalra a nagyobb dollárt, illetve milyen forrásból finanszírozzuk, mert erre nemhogy kedvezményes, hanem semmilyen hitelt nem kapnánk.
Egy több évtizedes beruházás esetében egyszerűen nevetséges a 10 milliárd eurós bekerülési költségen pörögni. A paksi atomerőmű lekapcsolása után keletkezett energiahiány hagyományos vagy újratermelődőből való pótlása is ennyi lenne, ha nem több. Valamivel meg pótolni kell, mert az áramimport sem éppen a teljes függetlenség szinonimája… És azért nem árt figyelembe venni a hagyományos technológiák hátrányait sem (a fentieken túl). Egy szénerőmű nem éppen a legzöldebb technológia, az itt-ott olvasott gázturbinás pedig nem alap, hanem ciklus-kiegyenlítő erőmű. Alkalmatlan Paks kiváltására.
Hogy miért az oroszoktól vásároljuk a technológiát, arra sem túl nehéz választ találni. Egyszerűen azért, mert a teljes magyar atomenergetikai tudásbázis az orosz, nyomottvizes technológián alapul. Intő példa a 2003-mas paksi balhé, amikor a hülye Medgyessy becsületrendje miatt a franciák majdnem leolvasztották az erőművet és végül az oroszok segítségével sikerült rendet rakni. Egy atomerőmű veszélyes üzem, az ideológia megfontolások (Európát szeressük inkább, ne a zoroszokat) lehetőleg ne számítsanak elsődlegesnek egy ilyen beruházásnál – ha egy mód van rá – mert nem kifejezetten szeretném, ha egy csáp nőne a fejemből.
Szóval ez az egész oroszellenességre alapozott nyafogás kb. annyira hiteles, mint Gavrilo Princip válasza arra, hogy őt csak a kilátás érdekli, amikor rászóltak, mert tolakodott. Oké, hogy fogást kell találni a kormányzaton, mert közeleg a választás, de azért vannak határok. Meg az sem állja meg kifejezetten a helyét, hogy akkor ez a fránya függőség tovább növekszik. Alapesetben is csak ugyanakkora marad, de inkább csökken. Talán nem kell külön szemléltető-ábrát gyártanom hozzá, hogy magunknak termelni jobb, mint vezetéken importálni. Pláne, ha ezzel együtt járna némi gáz-villany csere. Nem vagyok túl nagy véleménnyel Jávor Béniről, de egy sör fairtrade mentatea mellett még neki is el tudnám magyarázni ezt a triviális összefüggést: atomenergia = hatalmas egyszeri beruházási költség + minimális működési input ==> csökkenő függőség; hagyományos energia = alacsonyabb beruházási költség (habár a szigorodó emissziós szabályok miatt ez is kétséges) + hatalmas és folyamatos input ==> növekvő függőség. Tessék választani…
Van még egy felmerült kérdés, amit nem érintettem. Első blikkre akár jogos is lehet: miért nem valamely modernebb technológiát, negyedik generációs erőművet szánnak Paksra? Pusztán azért, mert ebben az esetben a költségtúllépés nem pusztán spekuláció, hanem kiszámítható következmény lenne. Nem kipróbált technológiával kísérletezzen az, akinek két anyja van. Ha már költségtúllépés: szintén értelmetlen felvetés a közgépezés. Más erőműtípusok esetében ez nem lehetséges? Dehogynem, sőt… A korrupciós veszély minden egyes központi költségvetésből származó forintot érint. Főleg, mert nem holnap kezdődik az építkezés, addig még visszatérhetnek a demokratikusék és a négyes metró mintájára lehozhatják a paksi beruházást is, ahol minden egyes elköltött forintra három ellopott jutott.
Szóval lenne mit végiggondolni, mielőtt beletoljuk a választási kampányba a paksi bővítést. Ahogy a Széles Gabi-féle zéró inputos csodadoboz képtelenség, pont úgy nincs reális alternatívája Magyarországon az atomenergiának. Ha az emissziós szabályok miatt a szénerőműveket le kell állítani, az olaj és a gáz tovább drágul, akkor ott állunk letolt gatyával és legyezgetjük a szélerőműveket vagy várjuk a napsütést? Nyilván nem. Megújuló energiára egyszerűen nincsenek meg az adottságaink és amúgy sem kifejezetten gazdaságosak. Baseloadnak, mivel kiszámítatlanok, alapvetően alkalmatlanok. A hagyományos erőműveket meg részben a korszerűtlenségük, részben a szénhidrogén-függés miatt ki kell vezetni a termelésből.
Na, akkor mi maradt?
Ja, és miért most kell szerződést kötni az oroszokkal? Hogy időben elkészüljön. Egy atomerőművet nem kettő perc megtervezni, felépíteni. Olyan opció nincs, hogy lekapcsoljuk a most működő blokkokat, aztán valamikor elkészülnek az újak. És addig a jelenben működő mátrai lignit, dunamenti kőolaj-földgáz és a tiszai földgáz alaperőműveket is ki kell váltani (ld. függőség). És 10 milliárd euró? Annyi. De ebből épül egy Magyarország sorsát, jövőjét meghatározó valami, szemben az IMF hitellel, amivel oly szívesen hasonlítgatják ma össze a számlát.
