A baloldal megújítása kimerül a politikai köcsögösködésben



Október 12. után október 13. következett. Várható volt, meg is énekeltük két posztban, hogy különösebb meglepetést nem vártunk, a „forradalom” megint elmaradt érdeklődés hiányában. Lehet folytatni az 500 embereket megmozgató, világmegváltónak címkézett tüntetéseket a norvégcivilekkel, esetleg egymással verekedni a DéKá ellenállásain. Egy ihletett pillanatában Törcsigabcsi mondotta még a választásokat megelőzően valamelyik Kálmánolgának az atévés fellépése során: nagyobb esélye van annak, hogy a Fideszkettő leváltja a Fideszegyet, mint a baloldali győzelemnek belátható idő belül.

Az, hogy mindenki „a lehetőségekhez képest” győztesnek tartja magát, csak az alacsonyra helyezett mércére mutat rá.

Öröm az örömben(!!!) a baloldal számára, hogy most 3 évig közelébe nem kell menni az általuk (kéretlenül) képviselni szándékozott szavazóknak a fülkéhez, végre szabadon áldozhatnak időt és energiát legkedvesebb tevékenységükre, az egymással való leszámolásraa baloldal megújítására.

Külső szemlélőként szórakoztató éveknek nézünk elébe. Van a baller térfélen 3,5 + 1 pártocska, ebből a 3,5 néha összeállt eddig, néha nem, illetve van az LMP. Ezek akarják egymást megújítani, hiszen a baloldal belőlük áll. Bár az LMP annyiban különbözik a 3,5 másiktól, hogy ők az egész politikát, nem a többi baloldalt akarják megújítani annak ellenére, hogy eddig az önmaguk egyben tartása is többnyire megoldhatatlan feladatnak bizonyult.

Őket kifelejtve a baloldal és az Egymást Megújítók állnak elsősorban szocialistákból, akiknek valóban nagy gyakorlatuk van a megújulásban. Horgyufa óta annyiszor és annyira megújulták már, és maradtak végül ugyanazok, csak egyre színtelenebb, szagtalanabb, unalmasságukban a délidőben vetített mexikói szappanoperákhoz mérhető figurákkal, hogy tényleg csak a legbolondabbak hisznek Tóbiásban és az ő reformjaiban. A menetrend a szokásos lesz: Tóbiás vagy az utána következő elnök megfogalmazza a baloldali fordulatot (igen, egy magát szociáldemokratának tartó párt programja, hogy ezentúl baloldaliak lesznek – a szerk.), bizonytalan kézzel megszavaznak egy rezsicsökkentést vagy egy bankbaszogatást, erre Bitó László berendeli őket a nappaliba, és minden visszaáll alapüzemmódra, együtt tekernek ki Farkasházyhoz lapogatni az aktuális hyperliberális megváltó-közgazász hátát.

Aztán vannak a demokratikusan önmagukkal koalíciózó gyurcsányisták, akik egyszerre kívánják képviselni a Bokros-féle nemlétező konzervatív gazdaságpolitikát és a radikális kommunistákat. Baloldali Mos Eisleyként működnek, náluk gyűlik össze a galaxis szemete. Egyetlen közös pont a Gyuriferi ájult tisztelete, ami kimerül az „ő volt, aki egyszer legyőzte Orbán Viktort”-ban. Ők annyira nem is megújítani akarják most éppen a baloldali politikát, hanem maguk alá rendezni a többi kis pártot, hátha úgy vissza lehet csempészni a táncos-komikusukat az élvonalba. A DéKának tényleg ennyi a programja: Legyen újra Feri az út és az igazság! A legfrissebb folyosói pletykák szerint az önmagukkal való koalíciót már szűknek érzik, a közeli jövőben Demokratikus Unióba kívánnak tömörülni önmagukkal. Félünk, ennek a karizmatikus őrületnek Feritown lesz a vége…

És végül van az maradék másfél párt, az Együtt plusz PM. Ők valóban képesek lesznek megújítani a baloldali politikát, amennyiben az kimerül a politikai köcsögösködésben. Nem vártunk túl sokat Karácsony Gergőék székfoglalójától, de azt, hogy Zuglóból valami progresszív zarándokhelyet akarnak csinálni, ahova a hívek látogatni, a párttagok megbízási szerződésért érkeznek, de mindezt nem is titkolják, ami azért meglepő. És persze fő célként a kormányzattal való kerületi ellenállást nevezték meg, mint marcipánt a köcsögtortán, elvégre egy kerületi vezetőnek mi más feladata lehet, mint a kormányzattal való napi kardozás…

Mert valóban lehet vitatkozni a Liget-projekten, de részleteiben. Egészében elutasítani a Városliget és környezetének rehabilitációját szimpla politikai köcsögösködés. A többnyire budai zsúrfiúkból álló Együtt-PM tagjai nyilván nem sűrűn járnak ki a Ligetbe, a környékén meg pláne nem mozognak, és tulajdonképpen a budai hegyekből valóban szépen néz ki a Városliget. A távolság mindig szépít.  Viszont közelről egy elszlömösödött, lerobbant vidék, az Andrássy útról jobbra-balra indulva gettókkal, benne bálás-ruha boltokkal, külterületi gyroszosokkal, és ócska talponállókkal lehet csak találkozni. Elvileg ezek a PM-es gyerekek valaha társadalomtudományokat hallgattak, de ennek és minden városszociológiai törvényszerűség  ellenére ragaszkodnak ehhez az elrohadáshoz.

Mert a politikai köcsögösködés törvénye ezt diktálja.

Botpéteráki szerint, aki egy viszonylag ortodox közgazdász, tehát a progresszív-vonalnak sem kötelező legyintenie
rá, a high-tech ipar, illetve a pénzügyi szolgáltató központok Budapestre településében a város kínálta életminőség sokkal fontosabb, mint hogy mit mond Husszein Obama egy Soros-ankéten, vagy a személyi jövedelemadó mértéke. És a Városliget Zugló felé eső oldalán is bőven volnának lehetőségek a fejlesztésre, amire tökéletes lehetőséget biztosítana a Liget-projektre való rácsatlakozás.

Ha valami, akkor az előbbi Botpéteráki magyarázza, miért inkább demokratikus szigetként akarják fenntartani a kerületi ragyákat, lehetőség szerint megfúrni az egész fejlesztést. 

Nem valami speciális baloldali mánia az életveszélyes, lepukkant középületekhez, területekhez való ragaszkodás, hanem sima politikai köcsögösködés.


  Piréz Róbert

"A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel" Robert von Pirezewitz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük