Etnocentrizmus alapfokon


A régi szép időkben volt egy tudományág, a szociobiológia, amely a biológia (humánetológia, humánantropológia, evolúcionizmus, magatartásgenetika, stb.) tényeit szerette volna összeegyeztetni (többek között) a szociológia tényeivel. Talán valamikor a hatvanas évek végén kelhetett ki a tojásból, a nyolcvanas években volt a csúcson és a kilencvenes években nyervadt meg.

[title size=”1″ content_align=”left” style_type=”single solid” sep_color=”#dd9933″ margin_top=”” margin_bottom=”” class=”” id=””][/title]

Születését a politikai korrektség fájdalmas hiányának köszönhette, elmúlását pedig a társadalomtudományok átideologizálódása teljesítette be. A szociobiológia ugyanis értékmentes tudomány volt, például nem is hallott a liberalizmusról meg ilyesmikről.

Az általa használt fogalmak közül most az etnocentrizmussal ismerkedünk meg. A szociobiológusok, meg minden normális evolúcionista természettudós magától értetődőnek tartotta, hogy a szűkebb és tágabb genetikai rokonság meghatározza az emberek egymással kapcsolatos viselkedését. Evolúciós szemszögből valahogy értelmesnek tűnik, hogy saját rokonainkkal megengedőbbek vagyunk, mint az idegenekkel. Ha Magyarországon két család csoport összeverekszik (Dicsérjetek meg ennek a mondatnak az explicit rasszizmusáért!:) a liberális értelmiségieken kívül bármelyik falusi vagy kültelki lakos ösztönösen bele fog trafálni a pontos szociális viszonyokba.

Mint ahogy a xenofóbia is természetes jelenség, mert minden híresztelés ellenére, ha az erdőben 12 sötét bőrű, fegyveres, borostás férfival találkozik Piroska, van oka a félelemre, már ha nem pornófilm forgatáson vagyunk éppen. Habár a mosoly akkor is erőltetett.

Mindez arról jutott eszembe, hogy lemondott a francia igazságügy-miniszter.

Elöljáróban csak annyit jegyeznék meg, hogy a fiam sokáig abban a hitben volt, hogy a franciák mind négerek, ugyanis a csapatsportágak kék mezes csapatainak megtekintéséből nem juthatott más következtetésre. (A néger szó jelentése, amikor beszélni tanultam, szimplán nem volt más, mint hogy valaki fekete bőrű. Békésen használtuk ebben az értelemben a kilencvenes évekig, amíg polkorrekték ránk nem törtek. Mellékesen megjegyzem, hogy a négerek pontosan tudják, hogy nekik fekete a bőrük és az látszik.)

A francia igazságügy-miniszter (a fent elkerülő képen, ha nem lenne evidens) a következő miatt mondott le:

„….az késztethette erre a döntésre, hogy a parlament olyan alkotmányreformot készül megvitatni, amelynek értelmében bizonyos körülmények között

megfoszthatnák francia állampolgárságuktól a terrorizmusért elítélt embereket.

Az afrikai gyökerekkel rendelkező, a dél-amerikai Francia Guyanában született Taubira korábban jelezte, hogy nem ért egyet a tervvel.”

A kiemeléseket még az Origó követte el az eredeti cikkben. Dicsérjük meg az „afrikai gyökerű” kifejezésért az újságírót, majd gondolkodjunk el a dolgon.

A szimpatikus „afrikai gyökerű” úriember – gondolom két agykutatás között – Franciaországba migrál, menedékért folyamodik, majd megkapja az állampolgárságot. Aztán, vagy mert a béke és a szeretet vallásának hatása alá kerül (az iszlámra gondolok), vagy mert lassú a wifi a neki bérelt szociális lakásban, nekilát ritkítani a nem eléggé befogadó franciákat. Amennyiben a franciák is a szélsőjobb és az orbánizmus uszályába kerülnek, esetleg a bíróság el is ítéli az illetőt. Na, ebben az esetben, tehát nem bemondásra-ránézésre, a csávót meg lehetne fosztani az állampolgárságától, hogy ne már egy francia börtönben üdülje le az életfogytot, hanem valami kevésbé befogadó helyen, mondjuk ott, ahol az idegenlégió is csak ezredszinten jár.

Valahogy az emberjogi liberalizmus nekem nem elég magyarázat arra, hogy mi a baja ezzel a volt francia igazságügy-miniszternek. Egyszerűen az etnocentrizmusa nem a franciák felé hajlik.

Régen az embereknek, még 20 éve is, volt neme, nemzetisége. Ma egyik sincs. A nembe bele sem megyek, pedig ez a francia igazságügy-miniszter jó ürügyet kínálna erre is. Az Ausztrál Nyílt teniszbajnokság egyik férfi negyeddöntőjét a kanadai Milos Raonic és a francia Gael Monfils játszotta. Milos teljesen kanadai, már a nevéből is egyértelmű, a másik pedig egy párduc mozgású fekete bőrű csávó, de jó francia. A nőknél Johanna Konta magyar szülőktől származó, Ausztráliában született, de 2012 óta brit! színekben versenyző (remélem nő, vagy lány) is bejutott az elődöntőbe. Szerintem ő sem tudja milyen nemzetiségű, de az Egyesült Királyságnak legfeljebb állampolgára, nem több.

Ezért tartunk itt.


  Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

4 hozzászólás

  1. A 90-es évekig a fekete azt jelentette, hogy ‘kávé’. ‘Volt két feketém’ – ez a mondat azt jelentette, hogy szeretnénk kifizetni az általunk elfogyasztott kávét. Ma már ez természetesen nem így van. Ha egy szó pontosan jelent valamit, azt nem szabad kimondani, amit ki szabad mondani, az nem világos, hogy mit jelent.
    Persze nincs új a nap alatt.

  2. Logikusan levezetve: Valószínűleg a hölgynek is el kellene hagynia Franciaországot.

  3. Sőt, nemrég a fekete “rabszolgát” is jelentett, kinek is? Amai liberális amerikaiak őseinek! Na bummm!

  4. @moderatus: Nem. Az etnikumok a legtöbb esetben ún. félig zárt populációk. Hogy aztán a populáció tagja mely általánosan jellemző tulajdonságukat öröklik genetikai, és melyeket szociális úton, az jó kérdés és nem is egyszerű. Hülye viccekkel is meg lehet közelíteni*, de a hogyanra azok sem adnak választ. Pontosan az etnikai keveredésből (–> hibrid vigor) eredeztethető az, hogy nagyon sok kiemelkedő sportoló származik “többkultúrájú” családból.Az F2 generációban viszont biológiailag és napjaink tapasztalatai szerint kulturálisan is megjelenik a nagyszülő-generáció minden kedvezőtlen tulajdonsága, a generáció tagjai egy részének a teljesítménye alatta marad a szülőknek, sőt a nagyszülőknek is. Olyan tulajdonságok kombinálódnak, amelyek az ő életüket és a környezetük életét is megkeseríti.
    Lehet példákat keresni!

    ______________________________________
    * Pl.: Miért nem keverednek a cigányok a négerekkel? – Mert életképtelenek az utódaik: lusták lopni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük